Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Bódiss Jusztin: Visszapillantás

:182 VISSZAPILLANTÁS voltaképeni megalapítói. Az ő békéltető vagy összeegyeztető kifejezéseiket ismételték a későbbi egyházi írók, s ismételjük mi is, a kik bennök az elfogulatlan egyházi felfogásnak oszlopait tiszteljük és emlegetjük. » Origenés említi egyik levelében, hogy a classikusok előzetes tanulmánya a keresztény igazságok előtt semmikép sem lehet ártalmas. Csodatevő Gergely (210—270.), az ő tanítványa, pedig azt írja róla dicsőítő beszédében, hogy folyton tüzelte tanítványait a görög philosophia tanulására. «A bölcselők és költőknek minden iratát kellett, úgymond, alatta tanulmányoznunk és semmit sem volt szabad lenéznünk, csakis az istentelenek iratait, a kik Isten létét és az isteni gondviselést tagadták.® (11. és 13. fej. Migne-nél Patres Graeci X, 1802. s 1807. 11.) Még tüzetesebben nyilatkozott ez ügyben Órigenésnek előde, Kelemen, midőn Protreptikosában

1 (6—7. fej.) azt mondotta, hogy a pogány philosophia és költészet oly igazságokat tartalmaz, a melyek Istentől származnak, már aztán akár az ószövetségből való kölcsönzés, akár isteni sugallat útján. Azért szerinte a görög bölcselet valóságos előiskola Krisztushoz (propaideia eis Christon). — «Strómata,» cz. művében (I, 5.) pedig így szól: «Nem árt (a pogány philosophia) a kerésztény életnek és csak olyanok rágalmazzák, a kik a tévedés és rossz erkölcsök műhelyének képzelik, holott az igazság képmása s oly ajándék, melyet Isten adott a görögöknek ; (tehát) egyáltalán nem ártalmas, hisz az igazságnak nem üres káprázatát, hanem védőbástyáját nyújtja és testvéri tudomány módjára segíti a hitet megalapozni. A philosophia nevelte a görögöket, miként a törvény (thóra) a zsidókat, hogy mindkettejöket Krisztushoz vezérelje... Csak egy útja van az igazságnak, de ebbe az egy útba, mint valamely nagy folyamba, torkollanak bele a többi patakok is másfelől.® Szerinte nincsen tehát igazuk azoknak, a kik a pogány irodalommal való előkészületi foglalkozást szükségtelennek vagy épen rontó hatásúnak Ítélik a keresztényekre nézve. «Vannak némelyek, a kik azt hiszik magukról, hogy bölcsek s a philosophiának tanulmányát vagy a természetnek szemléletét elvetik és csupán a puszta hitet követelik. Ügy cselekszenek ezek, mint mikor a szőlőtőről mindjárt fürtöket vár valaki, a nélkül, hogy 1 Ennek a jelentős műnek jó nagy részét közli Wilamowitz ösmert olv.könyvében II, 347. s köv. 11. : Kelemennek gyönyörű paedagogiai elveit, melyekkel a keresztény nevelést megalapította, olvashatni Paidagógos-a után \ Fináczynál. (Középkori nev. tört. 41. 1.)