Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Bódiss Jusztin: Visszapillantás

VISSZAPILLANTÁS 387 lázasuk (21. fej., Bach függelékében 33. 1., alulról 10. sor): «Rontó hatása van Athén városának a lelkek üdvére a íiem-pogány hallgatókra nézve — ezt nem ok nélkül állítják a jámborabbak —; mert (e város) gazdag a rossznak bőségében, t. i. a bálványképekben, s bizony nehéz dolog megállani, hogy magukkal ne ragadják az embert azok, a kik dicsőítői és védelmezői a bálványszobroknak». A pogány deáksággal való együttes tanulásnak s általában a pogány környezetnek veszedelmességét rikító színekkel festették a rómaiaknál is már Minucius Félix (a 2. és 3. század választó vonalán) és Tertullianus (de idololatria 10.). Ezek a veszedelmek annál nagyobbak voltak, mert ismeretes, hogy a kereszténység kezdő korában sok keresztény akár megszokásból, akár a pogánysághoz való jóindulatból nem szakított egészen a pogány vallásgyakorlattal, pl. a pogány körmenetekben és játékokban való részvétellel, vagy hogy házukban megtűrték a bálványokat pogány rabszolgáikra való tekintetből, továbbá pogány papi ténykedéssel járó hivatalokat vállaltak, vagy nem hagyták el babonás tárgyaikat, résztvettek bübájosságban, babonás cselekedetekben stb. (Schulze, Gesch. des Untergangs des griech.-röm. Heidentums. I, 102. 1. Jena, 1887.) Ilyen szokások ellen természetesen az egyház épen ezen időszakban elszánt és heves harczot folytatott. Azonban bármennyire iparkodtak is némelyek a pogány irodalom hatását magukról lerázni, vagy' megfelelő keresztény irodalmi művekkel (drámákkal, eposokkal s másnemű költeményekkel épen naz. Gergelytől s a két Apollinaristól) helyettesíteni, mégsem tudták ellensúlyozni a görög irodalom nagy alkotásait, elannyira, hogy Iulianos apostatának (uraik. 361—363. Kr. u.) ama rendeletét, mely a pogány iskolák nyújtotta művelődésből kizárta a keresztényeket, nazianzosi Gergely (4. beszédének 4. fej.) a legtörvénytelenebb cselekedetnek bélyegezte valamennyi rendelkezései között. Azért, visszatekintve athéni tartózkodásukra,

1 imígy nyilatkozik ugyanő: «Mi a pogányok tudományossága által épenséggel előbbre haladtunk az istenfélelemben, mivelhogy ama kevés jó által a jobbnak megismerésére jutottunk s az ő aléltságukból a 9-iki leczkéjére figyelmeztetem hallgatóimat. Xaz. Gergely egyike volt a legfelvílágosultabb embereknek, a ki a nyelv eredetének kérdésében is szembeszállt a traditionalismusnak nevezett véleménynyel. (L. Giesswein könyvében, mely a nyelvészet fö problémáiról szól.) 1 48. beszéd, 11. és 21. fej., Bachnál hátul ugyanott. 25*