Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre
Bódiss Jusztin: Visszapillantás
VISSZAPILLANTÁS 88 8 beesőket a modern kor embere is átlássa, méltányolja és elfogadja. 1 Papnövendékekre azonban még a mondott irányban is van benne egypár értékes gondolat, sőt — mondhatni — örökbecsű igazság, — így mindjárt az iskolában való olvastatásnak a szükséges kiszemelést illető követelményei, a melyeket maga a józan ész szab meg az erkölcsös nevelés szempontjából és érdekében bármely felekezetű, sőt bármily philosophiai világnézetű tanító számára. Különben maga az európai, sőt az egész művelt világon dívó gyakorlat igazolja napjainkban is a sz. atyának e nemű felfogását azokkal szemben, a kik minden castigálás (tisztogatás, válogatás, kiszemelés) nélkül, változatlanul szeretnék olvastatni a classikusok műveit iskoláinkban. 2 Maguk a sz. atyák nemcsak a kornál fogva, melyben éltek T érezték természetszerűen a castigálás szükségességét, hanem a józan ész és a nevelés szempontja is parancsolóan követelték tőlök azt, hogy az elfogúltak táborának meg- és legyőzése végett csak ily utat kövessenek a végből, hogy a fő czélt, a művelődés folytonosságát, biztosíthassák. Az ő féltékenykedő, néha pedig a classikusokat kárhoztató nyilatkozataik, szemben a classikusokat pártoló s ajánlgató helyeikkel, sohasem úgy értendők, mintha ők a classikusokkal való tudományos foglalkozást 3 akarták volna eltiltani s megakadályozni; hanem csupán az iskolának, a nevelésnek nagy érdekéért iparkodtak a castigálást érvényesíteni, nem pedig mintha holmi sötét, viiágmegvetést tanító irányzatnak hódoltak volna. De 1 Tanításomban Zielinski Tádénak ismert művét Geréb József átírásában (Class. világ és modern műveltség, 1907.) s Seraphinnak a brassói szász gimn. 1909. évi programmjában megjelent értekezését adom át bő kivonatban s eredetiben hallgatóimnak. Megkapják még Gauer kis müvét is: Das Altertum im Leben der Gegenwart. Lipcse, Teubner, 2. kiad. 1915. Y. ö. még Berzeviczynek bécsi felolvasását, mely magyarul is megjelent a Budapesti Szemlében, azóta pedig a németek örömére Lipcsében is. (L. Wochenschrift fíir klass. Philol. 1916., 18. sz.) A philologia egyes disciplináihoz Cauernek Palaestra vitae-jét használjuk. Fő dolog, hogy az életbe való kikerülés előtl a növendék megkapja a class. philoiogiának apologiáját, a melyre Vári encyklopaediájában alig talál többet néhány sornál. 2 V. ö. Pozder Horatiusának bevezetését (Lampelnál). Ellenben mily felháborodással fogadta a tanárság annak idején Bartal—Malmosiék Horatiuskiadását, úgyhogy rögtön új kiadást kellett belőle rendezniök (Eggenbergernél). Ábel Jenő pedig még Csengerinek szemelvényes Homérosát is kifogásolta egyeshelyei miatt; de ez már túlzás. 3 Ismeretes dolog, hogy az egyháznak régente is, ma is ugyanez az álláspontja a szentírásnak tudományos czélú és népi használatára nézve.
