Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Bódiss Jusztin: Visszapillantás

Visszapillantás. Adalékul előző dolgozataimhoz. I. Három dolgozatom jelent meg eddig főiskolánk évkönyveiben, a melyekhez most utólag akarok még egypár függeléket csatolni. Első dolgozatom (1910/1. évk. 237—263. 11.) Nagy Szent Vazulról (görögül: Basileios) szólt, a kinek alakjára már noviciuskoromban ráterelték figyelmemet, mikor Aranyszájú Sz. Jánosnak (Ioannes Chrysostomos) a papságról (peri hierosynés — de saeerdotio 6 könyvben) szóló művét, mint a pappáképzésnek eszközét olvastatták velünk görög eredetiben.

1 Ebben a müvében ugyanis Sz. Vazullal beszélget Chrysostomos,

2 miközben egymásra iparkodnak tolni annak az érdemét, hogy melyikök köszönhet többet a másiknak abban, hogy végre mindketten papokká szenteltették magukat. Sz. Vazul (élt 330—379. Kr. u.) amúgy is fontos alakja a szerzetes-életnek, mert a nyugati szerzetesek patriarkája, a rendezett közösélet testvéreinek (koinobiták-coenobitáknak) alapítója s első apátja, Sz. Benedek atyánk, forrásául jelöli meg Sz. Vazul szabályzatát a maga régulájának megírásában. Fokozott volt tehát érdeklődésem a nagy férfiú iránt már szerzetes-voltomnál fogva is. 1 A jezsuiták iskoláiban latinul olvasták, miként nagyszombati kiadásuk bizonyítja. A Bach-korszakban nálunk a theologiai intézetekben volt elrendelve olvastatása a görög nyelv gyakorlása végett az evangeliomi szakaszokkal együtt. Én most is megkívánom hellénista hallgatóimtól hetenkint az evangéliumoknak görög eredetiben való megolvasását s az attikai és koiné dialektusnak egybevetését. 2 Aranyszájú Sz. János életére vonatkozólag tanítványaimat breviáriumunk megfelelő szakaszára s a Vagács—Schiebinger-féle latin stilusgyakorlóra szoktam utasítani, az egész korra nézve pedig Thierrvnek nagy művét (ford. Öreg J., akad. kiadv.) ajánlgatom nekik.