Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre
Kemenes Illés: Tritogeneia
374 ' TRITOGENEIA Zeus az aetherből tüzet és esőt küld, leánya is egyesíti magában a tüzet (glaukopis/ és vizet (tritogeneia). A Triton nevet hajlandó a xpéü) igére visszavinni, mint fent láttuk, a tritogeneia jelzőt ellenben a Tritonból származtatja. E két ellentétes elemnek, t. i. a víznek és tűznek összekapcsolásában a herakleitosi philosophia nyomait keresi, a mely szerint a világító testek a vízből merítik erejüket, abból táplálkoznak. Preller 1 a tritogeneia jelzőt szintén a vízből való származásra magyarázza; szerinte ez a víz az Okeanos, a melyből Homeros az isteneket is eredezteti. E magyarázattal Athena születése sem tűnik fel rendkívülinek és eltérőnek az általában mindenre kiterjedő világeredeztetéstől. A vízből való származásban látja Preller okát annak, hogy a Triton névnél mindig vízre gondoltak és ezt bizonyos helyekhez kötötték és ezért van Athena cultusa általában is gyakran vízhez kötve (v. ö. még Athena Nodusia, Onca; Roscher az utóbbiban inkább az őyxaafrai: ordítani jelentést keresi). A születés tényét a zivatarfelhőből kipattanó felhő magyarázza, a mi egyúttal kiinduló pontja annak is, hogy Athenát a harcz és küzdelem istenasszonyának is tartották; az a hangos kiáltás, a melylyel Zeus fejéből kiugrik, a villámlást követő égzengés. Metis elnyelése pedig nem más, mint a földről felszálló köd és pára, a mely megtölti az eget és ebből pattanik ki a villám. Metis ilyen módon közelebbi viszonyba kerül az Okeanossal: az ő és Thetys leányának is mondják. Metis neve ellenben csak későbbi abstractiója Zeus intelligentiájának és magyarázója annak, hogy Athena a tudományok és művészetek istenassszonya is. Roscher 2 a tritogeneia jelzőt szintén az istenasszony születésére vonatkoztatja és a germán Valkyrével a zivatarfelhőre magyarázza, a melyből kipattanó villám Athena. Születésében ugyanis annyi közvetett és közvetlen czélzás van a zivatarterhes felhőre és villámra (fegyveresen ugrik, harsány harczi kiáltással, ragyogó felszereléssel stb.), hogy semmi kétség sem merülhet fel e kapcsolat megteremtése ellen. A zivataros felhő majd Zeus feje, majd az aegis; a villám pedig majd az a bárd, a mely Zeus fejét kettéhasítja, majd meg az istenasszony dárdája; a mennydörgés pedig Athena harczi kiáltását jelenti. Szerinte a Triton egy az Okeanosszal, mert határfolyót jelent; ez is a zivatar méhében rejlő felhőre 1 Griechische Mythologie. Berlin, 186G 2. 147 ós köv. 2 I. m. 675—6, 11.
