Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája

15. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA 247 A nápolyi legenda ott tér el a valóságtól, hol azt írja, hogy Gellért mester kimondja a király halálának bizonyosságát, még pedig naphoz kötve, hacsak isteni segítség nem lép közbe. Ekkor hozatják el B. Margit velumát. A jegyzőkönyvben maga Gellért azt állítja, hogy az előtte már tanácskozó négy orvos, kiket minden forrás említ, mondott le a király életéről s hogy az ő jövetele előtt már használták a velumot. Ő vizsgálata eredményeként csak a crisis beálltát állapította meg, de nem nyilatkozott az eredményrőlA nápolyi legenda természetesen a csoda mellett foglal állást, a király körül levők imájának még szövegét is hozza. Gellért csak mások csoda-hitét említi, a maga személyében nem nyilatkozik, mint már láttuk a jegyzőkönyv bírálatánál. A velumos gyógyítás után szintén megemlíti a nápolyi Gellért vizsgálatát. Szerinte aztán a király olyan nagyon meggyógyult, hogy rögtön fel is kelt. Ez azonban aligha következett be; inert a jegyzőkönyvből tudjuk, hogy a király állapota egy hét múlva újra súlyosbodott, de annyira mégsem jutott betegségében, mint a legendákban elbeszélt esetben. A nápolyi legendában belső ellenmondást is találunk. Elbeszélésében elmondja, hogy a király teljesen eszméletén kívül volt. Hiába szorongatták ujjait, nem ad életjelet magáról és nem is szól egyáltalán. Később, a velummal való dörzsöléskor mégis azt mondja, kogy a király is kérte Margit közbenjárását. Hogyan kérte, ha eszméletlen volt? A magyar és német legenda szerint a király tizenhárom éves a gyógyuláskor. Tévednek ép úgy, mint historikusaink az 1274. vagy 1275. év felvételénél, mert az 50. tanú kritikájánál láttuk, hogy a király 1273-ban volt beteg s akkor is gyógyult meg. Van a magyar legendának egy egyedül álló adata, hogy t. i. a király, miután a velum használata visszaadta eszméletét és megtudta, hogy mitől gyógyult meg, udvarával együtt elzarándokolt hálából Margit sírjához. László királyt ugyanő, a német legenda nyomán «masod»-nak mondja ezen néven «zent lazlo kyral vtan®.

1 Ha e nevet úgy érti, hogy Sz. László után két László királyunk volt még s ezek közül a második ez a László, akkor jó az értesítése. Ha azonban második Lászlót ért ama sorokban, akkor téved. 38.

2 Ezen szövegek két részt foglalnak magukban. Károly 1 Nach dem heüigen kimig ladislaus der ander vngerisch kunig. 2 M. 1. 181—184. 1. — J. V. XIII. 25. — N. 1. II. LXX., 11. LXIV. — Mon. Vespr. I. 302., 315—317. 1.