Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre
Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája
15. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA 247 mondása után jelenik meg hirtelen a beteg. A jegyzőkönyvben nincs ily erősen kiélezve a csodaszerüség. A tanúk a csodát nem akarják nagyítani. Téved abban is a nápolyi legenda, hogy a beteg már évek óta járt a templomba és alamizsnát kapott az apáczáktól. Legfelebb csak két hétről lehet szó. A magyar legenda azt állítja, hogy meggyógyulása után is alig tudta magát vonszolni a beteg nagy gyengesége miatt. A nápolyi legenda szerint: «cepit per ecclesiam agiliter discurrere» s ujjongott örömében. Maga a meggyógyult csak annyit állít, hogy egyenes járással ment. Katalin nővér szerint háromszor kerülte meg a sirt s ez alatt éneklik a nápolyi legendától és jegyzőkönyvtől is felemlített «Te Deum»-ot az apáczák. A háromszoros kerülőről azonban csak Katalin tud. A beteg nyilvánvalóan Megyerről való, neve Mária. 1 A nápolyi legenda ezt írja róla: erat autem mulier illa de surma (?) et vocabatur Maria. Ugyanezen csodás gyógyulást megtaláljuk a nápolyi legenda II. XLIII. fej.-ben is, a jegyzőkönyv 25. tanújának elbeszélése alapján. 2 Itt van szó arról, hogy nemes volt azon asszony és hogy «post missam ante tertiam horam» történt gyógyulása. Mindkét adat téves. 3 19. 4 Ezen csodával, egy ifjú embernek gyógyulásával, kezdődően nyolcz csoda csak a magyar és német legendában található meg, azért tárgyalásuk is szűkebb körben mozog. A beteg a Gellért-hegy alatt épült Sz. Erzsébet-ispotályban, feküdt. A német szöveg annyival bővebb a magyarnál, hogy megnevezi a beteget: Bank-fia Péter. 5 20. 6 Egy embernek vakságából való gyógyulása ugyan nem a sirnál történt, hanem otthon, de a beteg B. Margit segítségének tulajdonította a gyógyulást. A magyar legenda több adattal bővebb, mint a német, viszont 1 Mon. Vespr. 1. 212. 1. A 44. esetnél is szóba kerül. 2 Mon. Vespr. I. 249. 1. 3 A legendák itt tárgyalt részei megyeri Mária asszony gyógyulásának történetét az apáczák értesülései után beszélik el. Magának Máriának és hozzátartozóinak előadása a 44. szám alatt kerül tárgyalás alá. 4 M. 1. 148—149. 1. — J. V. XIII. 5. 5 A gráczi legenda csak a «Péter» nevet hozza. A müncheni szöveg. «übermacht» szava helyett tán helyesebb tibernacht. e M. 1. 149—151. 1. — J. V. XIII. 6.
