Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre
Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája
15. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA 247 ki, mikor fogadalmat tesz a gyógyulás föltételével. A német szöveggel szemben a magyarnak van új adata, de nincs ellenmondása. 17. 1 Pinka zsugorodott kezű leány meggyógyul. A német szöveg hozza a gyógyulás idejét, 2 viszont a magyar bővebben írja le a beteg kéz állapotát és gyógyulását. Abban nem egyeznek meg, miként jutott a leány a sirhoz. A magyar szöveg szerint úgy vitték oda, a német szerint maga ment a beteg. 18. 3 Margit soror, Anna herczegasszony leánya nem akar hinni B. Margit szentségében, míg csak csodát nem lát. A magyar legenda Margit személyének meghatározásában téved. Margitot ugyan Anna asszony leányának mondja, de Annát Béla - király húgának nevezi. Ez tévedés, mert Bélának leánya volt és István királynak huga. Különben már szóltunk róla bővebben. A magyar szöveg bővebb a németnél s tán csak az említhető fel köztük ellenmondásként, hogy a német szöveg a meggyógyult asszony visszatérését «nach kürtzen tagén» történtnek mondja, míg a magyar néhány hét elmúlását emlegeti. A nápolyi legenda megmondja az esemény idejét is: In anno, quo sancta uirgo de mundo transiuit, In octauis assumptionis beate marié circa horam terciam. A jegyzőkönyv nem mondja nyíltan a halálozás évét, hanem azt az évet említi, melyben a csodák kezdődtek. S ez talán öt, talán hat évvel történt 1276 előtt. Nagyon valószínű, hogy az 1276. évi aug.-tól visszaszámított ötödik és hatodik év fordulóján történi A vallomások is, a gyógyulás is aug. táján volt, innen a nem pontos meghatározás. így tehát nem az 1270. évet, B. Margit halála évét, hanem az 1271. évet kapjuk a csodák első évének. A «circa horam terciam» meghatározást csak akkor tarthatjuk helyesnek, ha d. u. 3 órát jelent. Mert az eset a jegyzőkönyv szerint «post nonam ante vesperas» történt. Évadaiban ugyan a jegyzőkönyvben sincs nagy egyezés, mert még három évet is említ egyik tanú, hónapmeghatározásban azonban csak egy téved, mikor pünkösdről beszél. A nápolyi legenda szerint Margit nővér előbb kivánt csodát látni, mint látta volna a beteg asszonyt. Kívánságának hangos el1 M. 1. 144—145. 1. — J, V. XIII. 3. 2 Sz. Ferencz ünnepe után második vagy harmadik napon. 3 M. 1. 146—148. 1. — J. V. XIII. 4. — N. 1. II. XXXVIII., II. XLIII. — P. 65. p. — Mon. Vespr. I. 188., 193., 211—212., 249., 255. I. — A gráczi legenda nagyon rövidít s ezért néhol kétértelmű.
