Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája

15. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA 247 hogy kétszer vitték a beteget a sirhoz, csak azt, hogy a beteg egy hétig várt gyógyulásra. A nápolyi szerint az egész nagyböjtöt a sir közelében töltötte el s akkor gyógyul meg, a Sz. György ünnepét követő hétfőn,

1 mise alatt, melyet, mondja a német és magyar legenda, a nagy oltáron mutattak be, de a német hozzáteszi, hogy ezen oltár elé temették B. Margitot.

2 _ A magyar legenda egy hasonlatot hoz a beteg mozdulatlanságára, mely a nápolyiban is megtalálható. Nincsenek meg azonban a magyarban és a németben a nápolyinak következő adatai: a beteg egy dénárt akar felajánlani a misében, de nem tud az oltárhoz menni, azért az említett Kingát kéri fel erre; ez tréfásan felállással biztatja, mire ő megpróbálkozik és sikerül is; örömében kiabálni kezd, de a pap rászól, hogy ne zavarja a misét, azért mise után mondja el esetét. A magyar és német szöveg szerint aztán saját lábain megy haza, zarándoklatok indulnak a csoda hirére és sok beteget visznek a sirhoz. A nápolyi legenda II. XXXVÍIII. fej. Dan helyett «dandy»-t ír, Benedek helyett Pált, kit így ismertet közelebbről: filius quondam zobois de insula beate uirginis. Többi adatáról, a mennyiben van valami megjegyezni való róluk, már szóltunk. Az LI. fej. egy kifejezését azonban még meg kell említenünk. Ezt olvassuk benne: sancta Margaréta capitanea monasterii insule danubii. Knauz a «capitanea» szóhoz ezen fejezetet fűzi: «E szó itt: principális = legfőbb értelemben használtatik, olyformán, mint például egy 1237. évi levélben a főoltár: Capitaneum altare neveztetik. Du Cange Gloss. I. 888. l.» — Kár, hogy ilyen értelmezéssel nem fordította le az egész kifejezést. Szerintünk a legenda • B. Margitot a monostor főnöknőjének állítja ama kifejezésével. Lehet, hogy Knauz is ilyen értelemben vette a «capitanea = principális» szót. Ez azonban téves felfogás a legenda részéről is és mindazok részéről, kik B. Margitot főnöknőnek tartották monostorában, mert főnöknő sohasem volt. 16.

3 Albert fráter hideglelésből és térdzsugorodásból gyógyul 1 Ezen adat az 1272. év mellett szól, bár nem feltétlenül. 1272-ben u. i. Sz. György napja épen busvétvasárnapjára esett. Ellene van azonban a többi hely pünkösd és junius adata. 2 A gráczi az oltárt, misét és sirt ilyen kapcsolatban fűzi mondattá: da vnter der hohen mesz. dy gesnngen ward auf dem altér vor dem Sanct. Margr. grab ward er gancz gesund. 3 M. 1. 142—143. 1. — J. V. XIII. 2.