Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre
Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája
R. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKÁJA 323 A legendák közül a magyar legenda azon meghatározása is, hogy B. Margit halála után «először» történt e csoda, 17 hónap múlva, azonban nemcsak ezért téves, hanem azért is, mert a német szövegből látható, hogy forrását értette félre, mikor az itt elbeszélt eseményt vette első csodának. A nápolyi legenda e csodát évmeghatározás nélkül Sz. György ünnepére következő hétfőre teszi. Ekkor meg hova lesz a juniusi adat ? A II. XXXVIIII. fej.-ben, már Knauz megjegyzése szerint is -ugyanazon csodát beszéli el, csak más nevet ad a főszereplőnek. Ennek a gyógyulásnak idejéül már a pünkösd nyolczadát követő keddet találjuk, de év- és hónap-meghatározás nélkül. A nápolyi legendának egy esetet elbeszélő két fejezete kezünkbe adja a kérdés megfejtését. Ugyanazon csodáról két tanú tett vallomást, még pedig apróbb eltérésekkel. A jegyzőkönyvből dolgozó Guarinus nem vette észre, hogy a két vallomás ugyanegy esetet ad elő, mit elősegített az, hogy más néven szerepeltette a fő személyt az egyik tanú, mint a másik. A tanuk már az első vizsgáló bizottság előtt is vallomást tettek, hol szintén volt tévedés vallomásukban, főként az időadatokban s ezt, a hibás idővel, átvette J. V. legendájának forrása, belőle a magyar is, megtoldva még egy tévedéssel, 1 különben a tényeknek megfelelő helyesebb előadásban. A nápolyi II. XXXVIIII. fej.-nek forrásául szolgáló tanúvallomás azonban sok hibát tartalmaz s csak arra használható, hogy belőle az esetek azonossága megállapítható. A csoda Benedeknek, a váczmegyei Dánba való pintérnek zsugorodottságból gyógyulása. A magyar szöveg a némettel nagyrészt, csaknem - szórói-szóra egyezik. A nápolyi legenda bővebb náluk. Csak a magyar és német szöveg említi meg, hogy Benedek negyven éves volt. Szerintük három évig volt beteg, a nápolyi szerint tizennégy évig. A nápolyi pontosan megnevezi a rokont, kit megkért a beteg arra, hogy a szigetre elhozza: arod de zingata, míg a magyar legenda általánosságban csak anyjáról, atyjafiairól és rokonságáról beszél. Nincs meg a magyarban az sem, kinek panaszkodik, mikor nem gyógyul meg azonnal: Turge, (alább Chinga néven) uxori pauli de insula. A német legenda nem említi, 1 Hogy ezen csoda ideje tizenhét hónappal B. M. halála után van. A jegyzőkönyv szerint a csodák kezdete egyébként szintén ez időre esik (hat évvel 1276 előtt, tehát 1271-ben, Margit halála után egy évvel későbben). Mon. Vespr. I. 211. 1. 22*
