Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája

15. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA 247 alig jut alkalom külön kritikára. A paderborni kézirat azonban, tekintve rövidségét, nem kaphatta fel az eseményeket annyira a földről, a valóság köréből, mint azt Guarinus tette és így történelmibb, forrásul kevesebb vigyázattal is biztosabban használható. Talán leghelyesebben kritikus kivonatnak nevezhetnénk, de a dicséretben azért nem szabad azt látnunk, a mit jelenteni látszik. Csak azt, hogy mégis biztosabban meglátható benne a valóság, mint Guarinusban. Bizalmunk azonban itt sem lehet vak. A nápolyi legenda történeti hitelét nagyon alászállítja azon körülmény, hogy nyilvánvalóan kimutatható változtatásai vannak az igazság kárára. E tény nem esik és nem is eshetik oly beszámítás alá, mintha valaki történelmi munkájában az igazságot tudatosan meghamisítaná, elferdítené. A nápolyi legenda nem akart történelmi mű lenni, hanem a lelki élet nevelésére szánt jámbor olvasmány és ebben Guarinus felvehetőnek tartott olyan adatokat is, miket feltétlenül mellőzött volna, ha történelmet akart volna irni. Igaz ugyan, hogy eljárása így sem dicsérhető és helyeselhető, mert valótlansággal akarta czélját elérni. Leginkább fölbátoríthatta azonban eljárására azon körülmény, hogy a szószárnyán elterjedt adatok a valóságot felfujják, a csodaszerűt csodaszerűbbé, sőt valóságos csodává teszik. Az egyszerű csodát bonyolódottan, többszörösen csodásítják. Szóval az addigi ismeret azon tárgyról, minek megírásához hozzáfogott, irányt szabott munkájának és igazolást is nyert. Ezért jegyezte fel aztán néha inkább a szájhagyományból ismert adatokat. Kritikát nem gyakorolt. Ezt a kritikát az életrajzi (I.) részre itt adjuk. III—V. cc. A nápolyi legendának már ismertetett modorában készültek e fejezetek. A talált nyers adatokból Guarinus következtetéseket von le s ezt tulajdonítja B. Margit kortársainak, holott csak saját gondolatai. A belépés pillanatától kezdve hajlandó mindenben a szentség jeleit látni. Margit viselkedését a természet rendjétől eltérőnek tartja. Nem tagadhatjuk ugyan, hogy Margitban .gr. Batthyány Ignácz erdélyi püspök lemásoltatta s ez a másolat most a gyulafehérvári püspöki könyvtárban található. E négy kézirat közül egyik sem nevezi meg a szerzőt. Megnevezése a paderborni kézirat néven (XIV. sz.) ismert kivonat czimében található és legutóbbi időig ez szerepelt, mint Guarinus legendája. A kézirat ma a brüsszeli kir. könyvtárban van. Jelzése 7513—18. sz. Kiadták: Bolland. Acta Sanctorum Jan. 2. k. 900—906. 1. és Surius: De probatis sanctorum historiis. I. k. 744—750. 1. (Lásd Fraknóinál.)