Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája

B. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FO RRÁSKRITIKÁ J A 287 lásából jött létre. Olyan adatot azonban nem tartalmaz, mely más forrásokon alapuló tudásunkat gyarapítaná. 3. jRanzanus legendája.

1 Ranzanus legendája szoros összefüggésben és rokonságban áll Joh. Verc. legendájával. Eltérő adatai azonban vannak. Kritikáját, minthogy J. V.-nél adatai nagy részét érintettük, röviden a következőkben adjuk. 1. B. Margit születésére vonatkozó adatok kritikáját már láttuk. 2. Forrásánál bővebben szól a veszprémi apáczazárdáról. 3—4. Margit Veszprémben töltött éveivel és neveltetésével Ranzanus B. Ilonát hozza kapcsolatba. Neki tulajdonítja Margit nevelését és az ő nevéhez fűz olyan adatokat, miket ellenőrizhető hitelességű forrásaink Katalin és Olympias nevével hoznak összeköttetésbe. Luttor Ferencz

2 és Kari Lajos

3 czikkei érintik azt a kérdést, mely a Margit és Ilona közt való viszonyt illeti. Teljes bizonyosság az általuk ismertetett forrásból nem meríthető, csak a valószínűséget szólaltatja meg Kari a mellett, hogy B. Ilona már 1241 előtt meghalt, tehát nemcsak nem nevelte B. Margitot, hanem nem is ismerhette. Ez a valószínűség a teljes bizonyosság fokára emelkedik a két feltétlenül hiteles forrásnak, a jegyzőkönyvnek és J. V.-nek hallgatása folytán. Külön hangsúlyozni kell, hogy ez a hallgatás nemcsak annyiban bizonyít, hogy nem tesz említést B. Ilonáról, hanem az által, hogy a neki szánt szerepet másoknak adja át s ezek .ezen ténykedésükben ellenőrizhetően eljártak. Ranzanus forrása valószínűen az a legenda, melyet épen a fentebb •említett irók ismertetnek.Nemcsak ezen adatával tér el Ranzanus a feltétlen hitelű és egybehangzóan tanúskodó forrásoktól. Sajátos adata az is, hogy Margitnak nevelője, öt éves korában ciliciumot ad át. A többi 1 Ranzanus lucerai püspök, történetíró Thuróczi krónikája nyomán magyar történetet irt: Epitome rerum Hungaricarum per iudices deseripta — czimen, 82 indexben. A XVI. index közli a Margit-legendát. Művének kézirata a M. N. Múzeum könyvtárában van. Itt felhasznált kiadása Bolland: Acta Sanet. Jan. 2. k. 906—909. 1. Kiadta még Zsámboki Bécsben 1558-ban. Legjobb kiadása M. Florianusnál: Fontes Domestici. IV. k. 211—221. 1. 2 Religio. 1913., 40. sz. 3 Kath. Szemle. 1914. VIII. sz.