Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája

15. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA 247 Vallomásának napja a kéziratban szept. 4-ére van téve, de hibás a szám, mert vasárnapon állt a tanú a vizsgálók előtt, e nap pedig 6-ára esett. II. A legendák. 1. J. V.

1 Mint láttuk, a ezimben irt két betűvel helyesebben jelölhetjük Jorg Valder német legendáját, minthogy az Joh. Vercellensis művének nem teljes fordítása. Nemcsak terjedelmében nem teljes fordítása, de szerkezetében sem követte azt a forrást, melyet első soraiban megvall. Hiányos voltát bizonyította azon körülmény, hogy a magyar legendának vannak olyan részei, néha Ranzanus-szal egyezően, melyek biztosan Joh. Verc.-ből valók s Jorg Valdernál 1 Johannes de Vercellis legendájának Jorg Valder által készített kivonatos német változatát jelöljük e két betűvel. A fordítás a XV. században készült és az itt felhasznált szöveg kézirata a müncheni kir. könyvtárban XV. sz.-i kéziratban van meg. 13 fejezetre oszlik. 10 Margit élettörténetét, 3 csodatételét beszéli el. A kézirat signaturája Cod. germ. 750. Negyedrétű kézirat, melyben Sz. Erzsébet legendája után a 109—143. leveleken van a Margit-legenda. (L. Fraknói.) Kiadta dr. Horváth Cyrill: A Bp.-Székesfövárosi IV. Iíer. Közs. Főreáliskola Ért. 1908., 23—53. 1. Jorg Valder eme fordítása van legjobban elterjedve a Margit-legendák közül s mint P. Paluscsák Pál kassai dömés perjel úr értesített, Gráczban is megtalálható. 0 ezt lemásolta és jó néhány évvel Horváth előtt már forrás

: tanulmányokat végzett a magyar legendán ennek és a jegyzőkönyvnek segítségével. Munkája kéziratban maradt. A gráczi német legenda azonban kivonatosabb, rövidebb a müncheninél. 0 szíves volt a müncheni és gráczi legenda általa végzett összevetését rendelkezésemre bocsátani s e helyen is köszönetemet fejezem ki érte. Az egyes fejezetek során jegyzetben kitérek a gráczi legenda eltéréseire is. Szerkezetileg teljesen megegyezik a münchenivel, táj szólása is délnémet (allemannisch). Csekély eltérés az, hogy a müncheni legenda 3—6. fejezetének czimei hiányoznak s minden szerkezeti tagoltság nélkül folytatólagos szövegben találhatók a gráczi kéziratban, a 7., 9. és 10. fejezetek czirnei szintén hiányoznak, de van hely hagyva számukra, a 8. a 7.-kel összeolvad. A 11. fejezet szorosan kapcsolódik a 10.-hez, a 12. fejezet, összevonva a lB.-kal, megint külön tagosultságot mutat. A legenda ilyenformán csak két fejezetet számoz, az 1. és 2.-at. — A müncheni XIII. fejezet csodáinak sorrendjében van még egy helyen változás. A 7. és 8. számú csoda között találjuk beiktatva a 10. számút a grácziban. P. Paluscsák azt a tényt, hogy a Vercelli-legenda Németországban annyira el volt terjedve, azzal magyarázza, hogy mivel a rend generalisa irta, nagyobb volt a tekintélye. O különben a sz. galleni kéziratot tartja Joh. Verclegendájának.