Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája

15. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA 247 Az anya csak annyi időadatot mond, hogy egy hétig voltak a sirnál, két évig volt vak a leánya és 1276 előtt két évvel gyógyult meg. Saját korát, a gyógyulás hónapját, napját és óráját már nem tudja. A 298. oldalon a czímben Fraknói javította a kézirat ezen hibás szövegét: Ennardi de Ratisboam. 50.

1 Gellért orvos csonka vallomása Kún László király betegségét és gyógyulását adja elő. E tényre vonatkozó többi vallomásunk elveszett, de Gellért mester, orvosi mivoltához híven, részletesen értesít a betegségről és a beteg körül történt dolgokról. Elmondja azt is, hogyan akarták a királyt B. Margit velumával gyógyítani, de megjegyzi, hogy ő már akkor vizsgálta meg a királyt, mikor ezt a fejére tették. Ő már épen a betegség további fejlődésének döntő perczeit állapította meg s a király hamarosan túl volt minden veszélyen. Az orvos a királynak nem adott be semmiféle orvosságot, tehát ő nem segítette elő a gyógyulást. Gellért nem is állítja ennek ellenkezőjét, de nem is nyilatkozik a maga nevében a csodaszerűségről sem. Szárazon, hidegen mondja el: azt hitték... és még ma is azt hiszik, hogy a velum alkalmazása folytán, B. Margit érdemei által gyógyult meg a király. Ezt hitte maga a király is. De a király azért, ha nem is czáfolatként, de a valóságban Gellért orvos érdemeit is emlegeti azon oklevelekben, melyekkel jutalomképen megerősíti a IV. Béla és V. István által Gellértnek adott birtokokat. Ezt olvassuk az 1274. évi aug. 15-én kelt oklevélben: consideratis eximiis fidelitatibus Magistri Gerardi, fidelis et intimi phisici nostri, quas idem circa recuperacionem sanitatis nostri regii corporis, medente altissimo, fideliter exercuit... 1275 márcz. 24-én pedig átírja a király e levelet ünnepélyes privilegialis formára, a hol meg már így dicséri Gellértet: Attendentes, revocantesque in animum, qualiter idem Magister Gerardus per exercitate sollicitudinis sue fidam operacionem, nos auxiliante Domino de gravi egritudinis articulo, ubi de vita nostra poterat merito dubitari, pristine restituit samtati...

2 Ezekben a király emlegeti az isteni segítséget, de Gellért mester nem úgy szerepel, mint a hogy tanúvallomásában feltünteti magát, hogy t. i. ő csak a fordulatot állapítja meg a király állapotában. 1 Mon. Vespr. I. 299—300. 2 Wenzel: Mon. Hung. Hist. Dipl. XXII. 113., 115. 1.