Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája

15. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA 247 portaret me in quadam conta ad sepulcrum dicte beate Margarethe, et quando ego audivi et páter meus, quod ista sancta domina faciebat tantam gráciám infirmis, feci me portari in quadam conta ad sepulcrum dicte beate Margaretlie... A zavart a másoló idézte elő azáltal, hogy a «conta» szó után mindkétszer kiírta az «ad sepulcrum dicte beate Margarethe» szavakat, holott első izben csak értelemzavarással szúrható be. Még két hiba van a rövid szövegben. Mindkettőt jelzi Fraknói is.. Egyszer «suis» áll «meis» helyett. «De madio» kifejezés helyesbítésére nincs alapunk. A tanú júl. 28-án tett vallomást. 47—49.

1 A 47. tanú vallomásának csak néhány szava maradt ránk. Annyi bizonyos, hogy a következő két tanú vallomásával azonos vallomást tartalmazott, mely talán magától a főszereplő személytől származott és, hogy júl. 28-án tették a vallomást, a másik két vallomással együtt. A 49. vallomás végén csonka. Csak a 48. teljes. Ezt Erzsébet

2 apácza tette, míg a 49-et leánya, Heroch. Az esemény, melyet elbeszélnek Erzsébetnek, másik leányának két éves vakságból való gyógyulása. A leány, mikor már semmiféle orvosság sem használt szemének, anyja biztatására szüzességet fogadott s azt igérte B. Margitnak, hogy örökké neki szolgál. Hét-nyolcz napig elvezették a sirhoz Erzsébetet s a nyolczadik napon az anya, ki ekkor már apácza volt, sajátságos könyörgéssel fordult B. Margithoz: Óh, boldogságos Szent Margit, ha tetszik neked, hogy leányom apácza lesz, a mint neked megígérte, add vissza látását és, ha a világban kell élnie, ne add neki vissza. Az anya hite szerint B. Margit, ki jelen volt könyörgésénél, s csakis ő adta vissza leánya látását. Az anya lelke nyitva áll előttünk vallomásában s felfogását hite érthetővé teszi. S ezt különösen azért kell hangsúlyoznunk,, mert a csoda nem olyan nagyon nyilvánvaló, a mint azt az anya előadja. Erzsébet ugyanis a nyolczadik napon sem gyógyult meg teljesen, hanem akkor kezdődő természetes lassú gyógyulás útján napról-napra lett jobban, mígnem teljesen meggyógyult. Heroch, Erzsébet testvére, bár bizonyára szintén hiszi a csodát — ezt nyíltan nem mondja ki — tisztábban, pontosabban, részletesebben lát és beszél, nem engedi tudását egy szemponttól befolyásoltatni. 1 Mon. Vespr. I. 296—299. ]. 2 uxor quondam Everardi, qui fűit de Ratisbona.