Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Sörös Pongrácz: Statileo János életéhez

24 STATILEO .JÁNOS ÉLETÉHEZ Több siker kisérte Statileo francziaországi követségét. Októberben a franczia udvarnál volt s Du Bellay Vilmos, a bayonnei püspök testvére forgolódott körüle, a ki Statileóval már Rómában megismerkedett.

1 I. Ferencz október 23-án a sensi bíborost, Francziaország kanczellárját bízta meg, hogy Statileóval alkudozzék, értekezzék, egyezkedjék, végezzen. Alig egy hét múlva, október 28-án a két megbízott egyességet írt alá, mely szerint a két uralkodó közt örök testvériség, egyesség, frigy, barátság lesz; János király harczol I. Ferdinánd és V. Károly ellen, hogy a franczia király túszokul adott fiait visszakapja; ennek tudta nélkül békét nem köt, sőt ha győz, Ferencz királyt olasz földön fegyveres erővel fogja segíteni- ha János király íiörökös nélkül hal meg, Henrik orleansi herczeg lesz az utóda, a kit fiává fogad; viszont a kanczellár Ferencz király nevében kötelező Ígéretet tett, hogy János király pénzsegítséget fog kapni és pedig most mindjárt 20.000 tallért, háború esetén minden hónapra ugyanennyit s ha V. Károly császárral békét köt, abba lehetőleg Magyarországot is belefoglalja s kiköti, hogy János király békében maradhasson.

2 Ezen tárgyalások közt Ferencz még azt a tervét is fölemlítette, hogy, ha VII. Kelemen pápa a Habsburgokkal való szoros összeköttetését meg nem szakítja, kísérletet tesz, hogy új pápa kerüljön a helyére s ezen célból a dán és lengyel királyok megnyerését ajánlotta Statileo figyelmébe. Statileo azonban ily működésre nem volt hajlandó, sőt visszaútján Campeggio Lőrincz bíboros legatusnak el is árulta Ferencz király szándékát. Mire Statileo a szerencsésen elvégzett követségből, ismét Anglián át utazva, hol Campeggióval találkozott,

3 1529 július vége felé viszszatért,

4 Magyarországon tehetett János királynak jelentést útjáról s ennek eredményéről. Az 1528 szeptember 23-i pataki győzelem ugyanis megnyitotta János királynak az utat Magyarországba, a hol egy időre Lippát választotta székhelyül. Ugyanezen év őszén a török is elhatározta magát, hogy a következő évben nagy hadat indít a Habsburgok ellen. 1 V.-L. Bourrilly: Guillaume du Bellay, seigneur de Langev 1491— 1548., 66. 1. 2 Szalay, id. m. 88—91. 1. 3 Fraknói: Magyarország és a római szent-szék, III. 11. 1. 4 Statileo Rineon társaságában utazott, erről pedig és Brodaricsról, a ki találkozott vele, tudjuk, hogy július végén érkeztek Magyarországba. Acta Tomiciana, XI. 226., 236. 1.; v. ö. Bourrilly imént említett művét, 66. 1. és Casali 1535-i vallomásait, Hatvani: Brüsszeli Okmánytár, I. 274. 1.