Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája

15. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA 246 Máshonnan tudjuk, hogy sok tárgyalásnak vetett véget Margit végső szava s erről a jegyzőkönyvben egy tanú sem szólt. A végső szót elmondják, az előzményeket nem. A csodák sorát

1 olyan esemény elmondásával kezdi, melyet a tanú megtörténtekor nem hitt csodának és az apáczákon kívül mások sem. Nincs az a tény, melynek okát szigorúbb vizsgálattal akarták volna megtudni s — az általuk várt eredmény nélkül. Az apáczák nem tettek illatszert B. Margit holttestéhez, tudtukkal más sem tett s Marczellus még 1276-ban is a mindenható Istenre esküdözik, hogy ő nem tudta, ki tette, ő nem tette, sőt vallomása napjáig sem tudhatta meg, hogy tett-e valaki a sirba illatszert, vagy csoda folytán áradt, bármennyire kutatott is. Nem árulja el egy szóval sem, hogy ő ezt csodának hiszi. Csak azt, hogy nem tudja megmagyarázni, okát adni s megérteni. A második esetet, János testvér gyógyulását, már csodaként mondja el. Ép így a harmadikat, a Duna áradását. Főként az ő szavaira támaszkodva tüntették fel a legendák e tényt igen nagy csodának, hiszen azt mondja: usque ad matutinum aqua ita se retraxit (este felé történt az áradás), quod vix vestigia ipsius apparebant. Azt azonban alig látszanak észre venni, hogy Marczellus szerint e tény akkor van, mikor a vizek áradni szoktak. E harmadik csoda elbeszélésének szövegében értelmetlen szavak vannak. Fraknóival együtt nem merünk értelmezésükhöz, helyesbítésükhöz fogni, ha esetleg hibás másolás eredményei: Nos fuimus in periculo submersionis propter inundationem Danubii, si •pervenissemus, ubi pervenissemus ossa mea (?), aque usque huc venit mihi. A tanú vallomását aug. 28-án tette. 39.

2 Péter, a dömések tartományi elöljárója volt vallomásakor. Életkoráról nem tudott adatot adni. B. Margit életében még ^nem volt előljáró s így B. Margit életéről még annyira sem szerezhetett közvetlen ismereteket, mint Marczellus. Margitot azért ismerte, mert rövid ideig tartózkodott a szigeten, de viszont bővebb ismereteinek hiányát is épen ott tartózkodása rövidségével okolta meg. Margit külső megjelenéséről és arról van közvetlen tudása, hogy Margit kérni szokta magáért a fráterek imáját. Mástól azt hallotta, 1 Hármat mond el: a holttestből áradó kellemes illat, János fráter meggyógyítása, a Duna áradása. Itt téves adata az április hónap. 2 Mon. Vespr. I. 281—283.