Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája

15. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA 220 Az elbeszélt eseményeknek, egyet kivéve, közvetlen szem- és fültanúja; amaz egy esetben pedig magától a szereplő személytől hallotta azt, a mit előad. Nagyon sokszor (tizenötször) kell hallanunk mégis, hogy nem emlékszik. Egyszer más tanúkhoz utasítja vallatóit, mert önmagát is annyira ismeri, hogy mások jobb emlékezőtehetségét elismeri. A nap- és órameghatározásokon kívül hatszor mond évszámadatot s ezek közül egyben nagy hibát követ el. Azt beszéli el, hogy ő egyszer, mikor még kis leány volt, Margit hátába (ruhája alá) dugta kezét s megérezte a cilieiumot, mire Margit őt elkergette maga mellől. Interrogata, quot annos tunc poterat habere dicta virgo Margaréta, respondit: «Novem vei decem». Határozott tévedés, mert Erzsébet 1255-ben született, 1258-ban lett apácza, Margit pedig 1252-ben volt már tíz éves. A határozottan nagy tévedésnek csak abban találjuk magyarázatát, hogy a világos kérdés ellenére is saját korát mondta Erzsébet és nem B. Margitét. Hat csodáról tesz említést

1 júl. 26-án és aug. 11-én tett vallomásában. Alig néhány szóval mondja el őket, de kiérzik belőlük, hogy hite csoda-voltukban megvan. Két szöveghiba található a 188. lapon. A kézirat «iuste» szava helyett Fraknói helyesen «multe»-t ír. De nem vette észre néhány sorral előbb azt, hogy «post mensam» áll «post missam» helyett, mit az értelemből és a nápolyi legendából is kijavíthatunk.

2 A magyar legenda Erzsébetnek az 1276. év után való életéből is elmond néhány dolgot. így megemlíti, hogy fejedelemaszszonya lett a monostornak, atyjától, István királytól birtokot, birtokmegerősítő levelet kért és sok jót tett a klastromnak. Ezek ugyan az 1272. évig történhettek, de a legenda az előbbi adat után említi. • A jenei révet névszerint is megemlíti a birtokok közül a szigeti faluval együtt.

3 Ezen sorokkal fejeződik be István temetési helyének említése után a legenda Erzsébetről szóló tudósítása: leayanya kedeg [tem] evrsebet ázzon, temetteteek az capitulom hazban az fezevlet elevt. mykeppen ot es meg jrtak... ihs. A magyar legendának e helye nagyon különös adatokat tar1 Saját magán kettőt tapasztalt, Anna herczegnő leányáról szintén kettőt mond el, említi a Duna áradását és egy zsugorodott karú fiú gyógyulását. 2 N. 1. II. XLII. 3 Lásd bőven Lovas E.: Árp. B. Margit és kora, 147—149. 1., Wertner: Az Árpádok stb. 527—529. 1.