Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre
Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája
B. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA '211 De nemcsak a következtetés a bizonyítékunk, hanem pl. a III. fejezet J. V.-nél önmagában sem egységes, hanem zavart. Ezen fejezet azzal kezdődik, hogy B. Margit kevésszavú. Nem nevet, nem tűri a dicsérést, kerüli a dicsőítést, állandóan imádkozik. Aztán a feszület, Szűz Mária és a szentek képei iránt való tiszteletet említi. Ezt követi éjjeli imáinak elmondása és az, hogy sokszor ágya mellett aludt. Aztán ismét visszatér a képtiszteletre. Az Űr Jézus és Sz. Mária képei iránt való tiszteletre. Itt összegezzük másodsorban tett megállapításainkat. Jorg Valder legendája jogtalanul nevezi magát Joh. de Verc. legendájának, mert annak nemcsak kivonatos, hanem eredeti formájától is többé-kevésbbé eltérő fordítás nevet viselhet csak és teljesen egy rangban áll B. legendájával és részben a magyar legendával. Az authentia és integritás letárgyalása után a fidedignitast hátrább közöljük a részletes kritika keretében. Annak kötelezettségétől, hogy a többi forrás keletkezési idejét, jelenlegi kéziratának történetét itt előadjuk, felmentettnek érezzük magunkat Fraknói és Horváth ismertetései és megállapításai után. Csak ismételhetnénk őket, ez pedig nem volt czélunk. Csupán egyik legenda két kéziratával foglalkozunk néhány sorban. A Guarinus-féle legendának négy különböző kézirata közül a nápolyinak szövegét és a velenczei codexnek kéziratát ismerjük. Ez utóbbinak másolata a gyulafehérvári könyvtárban található s ezt Szentiványi Bóbert könyvtári igazgató úr volt szives nekem megküldeni tanulmányozásra. Két irányú megfigyelést tettem. Egyik az, hogy egészében annyira egyezik a nápolyi legendával, hogy első tekintetre önértéke nem látszik. Egyezésük sok helyütt még hibákban is feltűnő, ami pl. a P. kivonatnál nem tapasztalható. így B. Margit halála mindkettőben 1260. évre van téve. Tehát, amint látszik, egy kézirat két másolata van jelenleg kezünkben. Másik irányú megfigyelésünk eredménye adja meg a velenczei codex másolatának értékét. Ez a lectio variansokban rejlik, melyekben bizony nagy gazdagságot találunk és, még hozzá, a velenczei codex javára. Guarinus legendájának kritikus kiadására így módunk van és hisszük, hogy nem is marad el. Itt bemutatunk egy kikapott rövidebb fejezetet a velenczei lectiokkal jegyzetezve. De eleuatione et raptu eius. cap. XXXV. Ámor diuinus extasim faciens huius sancte puelle cum tanta vehementia sursum agebat affectum, ut in illum ea 1 relinqueret 1 nullum in ea 14*