Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája

15. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA 209 Eddig tehát megállapítottuk, hogy Joh. Verc. legendája csak a szoros értelemben vett életrajz keretei közt maradt s így a J. V.-nél közölt XI. fejezettel végződött.

1 A halála után történt csodákat később, esetleg nem is Joh. Verc. szerkesztette a legendához, még pedig az akkor már elterjedt példányokhoz más-más terjedelemben és különböző helyeken. A szoros értelemben vett életrajz így már 1273-ban létrejöhetett, mert hiszen Joh. Verc. úgy szerezhette meg legbiztosabban és legkönnyebben ennek forrásait, ha lemásolta és mindjárt magával vitte 1273-ban az apáczák vallomását és a dömések házi feljegyzéseit, melyről fr. Marcellus említést tesz.

2 A többi részt a későbbi szerkesztők, kiegészítők vagy csak az első jegyzőkönyvből (J. V.), vagy az első és második jegyzőkönyvből szerkesztették (M. 1.). Ezek után pedig kijelentjük, hogy Jorg Valder fordítása nem közli életrajzi részében sem teljesen és hiven Joh. Verc. legendáját. Ezért jelöljük a német fordítást J. V.-vel, míg Joh. Verc. nevét másként. Ez a kezünkben levő német legenda csak ép úgy származéka (és nem megőrzője) Joh. Verc. legendájának, mint a magyar legenda, vagy Ranzanus legendája. Amint e két utóbbi nem viselheti élén Joh. Verc. nevét, úgy nem viselheti, vagy jogtalanul viseli a német legenda is. Pedig az szinte követeli, hogy Joh. Verc. legendájának, illetőleg fordításának tartsák, sőt szövegében őt első személyben is beszélteti. Nem akarjuk állítani, hogy ez szándékos megtévesztés akart lenni, hanem csak ügyetlen szerkesztés és kivonatolás. Hogy mégis ezt tartjuk Joh. Verc. legendájához legközelebb állónak, annak oka az, hogy terjedelme miatt és ki nem mutatható interpolatiok hiján erre jogot tarthat. Hogy Jorg Valder nem adja a teljes Joh. Verc.-t, annak több bizonyítéka van. Szövegrontást kell látnunk abban, hogy a Boldogasszony vagy másként a Nyulak szigetéről, mint Margitszigetről beszél és ezt a nevet B. Margit kora óta valónak tartja.

3 A kihagyást bizonyítják olyan helyek, melyek a magyar legendában és Ranzanusnál, tehát a másik két származékban megtalálhatók, J. V.-nél nem. És e helyeknek másutt forrását nem találjuk. Bizonyosan Joh. Verc. legendájából kerültek abba a két legendába, 1 A gráezi dominikánusok birtokában levő J. V.-féle kivonat is a müncheni legenda XI. fejezete után mutat tagolást. Később, J. V. részletes kritikájánál részletesebben szóba kerül. 2 Mon. Vespr. I. 281. s J. V. II. 5—6. sora. A pannonhalmi főapáts. főisk. évkönyve. 14