Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre
Sörös Pongrácz: Statileo János életéhez
12 STATILEO .JÁNOS ÉLETÉHEZ nem volt ugyan jelen, de már az 1527-i budai országgyűlés tanácskozásain részt vett és márczius 24-én ő is aláírta azt az oklevelet, melylyel a rendek visszautasították Ferdinánd királyságát, fölszólították, adja vissza a tőle eddig elfoglalt városokat, a hadakozás helyett legyen jó szomszéd s fegyvereit velők egyesülten a török ellen vigye. 1 II. Az országgyűlés bezárása után Statileo, mint János király követe, tüstént Lengyelországba utazott. 2 Statileónak egy és más személyi ügyet is el kellett ugyan intéznie a lengyel udvarnál, 3 a tulajdonképen való teendője azonban a lengyel királytól a Ferdinánddal való tárgyalás előkészítésére küldött pontok megbeszélése volt. Midőn Statileo, a kinek számára még február 10-én Esztergomból intézkedett János király, hogy követsége útjára alkalmatossága legyen, 4 Zsigmond lengyel király előtt megjelent, őt üdvözölte és küldetése czélját előadta, a király örömét fejezte ki rajta, hogy János király elfogadta a Ferdinánddal való megbékélés tervét. Ez a tervezgetés azon alapon indult volna meg, hogy János király feleségül veszi II. Lajos özvegyét, Morvát, Sziléziát és Lausitzot minden kárpótlás nélkül Ferdinándnak engedi át s ha fiörökös nélkül hal meg, Magyarország koronája Ferdinándra száll. János király környezete ezen az alapon lehetségesnek is tartotta a békét; Ferdinánd király azonban csak időt akart nyerni, hogy hadakat szedhessen és János királyt a támadástól visszatartsa. 5 Zsigmond király kijelentette Statileónak, hogy a tárgyalásra követeket fog küldeni s mindent megtesz a béke érdekében. Figyelmeztette a követ útján János királyt, hogy nem helyesli, hogy Ferdinánddal szemben a török támogatását akarja fölhasználni. Rátért arra a tervre is, hogy János király az ő fiát gyermekévé akarja fogadni, de úgy nyilatkozott róla, hogy az erről való beszél1 Fraknói: Magyar országgyűl. eml., I. 99., 128. 1. 2 Brodarics április 3-án már azt írta Tomiczki Péter krakói püspöknek: scriptis his no«dum missis, missus est doininus Statilius ... Acta Tomiciana, IX. 111. 1. 3 Sörös: Jerosini Brodarics István, 82. 1. 4 Catalogus manuscriptorum bibliothecae reg. scient. universit. Budapest, II. 382. 1. 5 Acsády: Magyarország három részre oszlásának története (A magyar nemzet tört. Y.), 45—46. 1.