Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Schermann Egyed: A szerzetes rendek exemtiójának kialakulása és a Szent Benedek-Rendnek ú. n. «nullius»-apátságai

Sl'BIACO MINT NULLIUS-APÁTSÁG 115 kedéssel mind a S. Scholastica kolostort vagy apátságot, mind pedig a Subiaco városában levő Sz. Endre káptalant elnyomta, eltörölte, javaikat pedig a vallásalaphoz utalta, de a bíboros kommendator javait nem bántotta. Csak néhány benczést tűrt mint őrt a nemzeti emléknek kijelentett kolostorban. A káptalan az eltörlés ellen tiltakozott, mivel ő a kommendator apát székesegyházának káptalanja. Azt a feleletet kapták a kormánytól 1875. jún. 30-án, hogy a S. Scholastica temploma tekintetik az egyházmegye székesegyházának, a Sz. Endre egyház pedig egyszerű társasegyház.

1 Ezen felelet folytán az akkori kommendator, Monaco La Valetta bíboros 1875. okt. 3-án azt írta az igazságügyi ministernek, hogy ő bár elismeri subiacói székesegyháznak a -S. Scholastica templomot, de kéri a Sz. Endre-káptalan eltörlésének visszavonását, mivel a templom, melyben az Ordinarius most ténykedéseit végzi, egyúttal az ő igazi székesegyháza is. Ennek bizonyítására a szerzetesek tudta nélkül Brevet eszközölt ki IX. Piustól 1876. jan. 28-án, mely azt mondja: «Definimus et declaramus ecclesiam S. Andreae... fuisse et esse ecclesiam cathedralem seu loco cathedralis Cardinalis Abbatis Commendatarii Nullius dioeceseos Sublacensis... Adeoque capitulum eiusdem ecclesiae fuisse pariter et esse capitulum ecclesiae cathedralis seu loco cathedralis... Per hanc autem nostrae constitutionis paginam non intendimus... ullum inferre praeiudicium iuribus honorificis vei aliis huiusmodi eorundem monasteriorum (a két benczés kolostor), quae sicut antea illaesa manere volumus». Ezt az iratot a bíboros a kormány elé terjesztette, a benczések pedig, midőn tudomást szereztek róla, obreptiót és subreptiót hangoztattak, tehát semmisnek mondták. A minister a bíboros beadványára azt felelte, hogy IX. Pius irata az ügyet nem változtatja meg, mert az apátsági székesegyház ellen semmit sem tartalmaz és még ha tartalmazna is valamit, mégis csak az 1873. évi törvény után jelent meg és az «Exequatur»-t sem kapta meg. Még azt is hozzátette, hogy ő a végett, hogy a subiacói Ordinarius ne legyen káptalan nélkül, hajlandó az apátsági 1 Az 1866. évi olasz törvény a székeskáptalanok kivételével minden egyházi testületet feloszlatott s vagyonukat elkobozta: 1870-ben a püspökök és székeskáptalanok vagyonát is elkobozták, de egyúttal elhatározták, hogy a püspökök, székeskáptalanok és papnevelő intézetek előbbi jövedelmeiknek megfelelő összeget kapnak a vallásalapból, melyet az elkobzott vagyonból létesítettek. A bíborosok vagyonát nem bántották s így a subiacói bíboros kommendator jövedelméhez sem nyúltak. A pannonhatmi főapáts főisk. évkönyve. 8