Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre
Dr. Schermann Egyed: X. Pius pápának újításai a szerzetesjog terén
van, ennek tagjai a tanácsosok akár a főapát,® akár a vikárius elnöklete alatt. De mivel másutt mindenütt az egyetemes káptalanban vagy gyűlésen választott tagok a tanácsosok, azért a magyar benczéseknél a főapáttól kinevezett szentszéki tanácsosok helyett a rendi káptalanban választott dékáni téstületnek a főmonostorban tartózkodó tagjai is lehetnének ezen bíróság tagjai. A bírói testület tagjainak döntő szavazatuk van és a többség dönt. A bíróság tagjain kívül promotor iustitiae seu procurator fiscalis is kell, a ki a jogot és törvényt védelmezze, vagyis a ki a törvény megszegőit följelentse és vádolja (2. és 13. pont). Az ilyen ügyészt a püspöki szentszékeknél a püspök nevezi ki az egyházmegyei papok sorából és azonos lehet a házassági kötelék védőjével, a mi törvényünk szerint pedig az egyetemes tanács válaszsza a rend vagy congregatio tagjai közül. A pannonhalmi defensor professionis religiosae szerepelhet-e mint ügyész ilyen kiűzési pernél ? Minthogy ő inkább védő és a kiűzési pernél is kell szerepelnie védőnek, hacsak a vádlott személyesen nem akar védekezni, azért mint vádló ügyész rendesen más szerepeljen. 2. Az új törvény szerint a régi hosszadalmas és ünnepélyes eljárás helyett, mely sok alakszerűséghez volt kötve, most már csak rövid sommás eljárás szükséges. a) Kikre terjed ki ez az eljárás ? A szoros értelemben vett férfi rendeknél a kiűzési bírói eljárás csak az ünnepélyes fogadalmasokra terjed ki, akár van nagyobb rendjük, akár nincs, akár csak laicus testvérek ; a férfirendek tehát egyszerű fogadalmas tagjaikat ezután is bírói eljárás nélkül küldhetik el elégséges okból, melynek nem kell épen bűnténynek lennie ; a nöi rendekben ellenben nemcsak az ünnepélyes, hanem az egyszerű fogadalmas apáczák kiűzésére egyformán kell bírói eljárás, de itt sem szükségesek egyforma okok. A congregatiókban és intézetekben azon férfi és női tagokra terjed ki a törvény, kik örökös fogadalmat tettek és végre a férfi tagokból álló congregatiókban és intézetekben azokra, kik csak ideiglenes fogadalmat tettek ugyan, de nagyobb rendjük van. A kik tehát sem örökös fogadalmat nem tettek még, sem nagyobb rendet nem vettek még föl, azok a congregatiókból és intézetekből is az ezen törvényben megszabott bírói eljárás nélkül bocsáthatók el, akár férfiak, akár nők, akár rendes tagok, akár laicusok. Az ilyenek elbocsátására tehát az 1901-ben kiadott Normák irányadók és ők az elbocsátás tényével a fogadalmaktól is fölmentést kapnak. Ha azonban valamely rendnek vagy intézetnek