Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Schermann Egyed: X. Pius pápának újításai a szerzetesjog terén

intézet is. Azokat a házakat is kötelezi, melyek szerzetes-praelatus joghatósága alatt állanak és ha ő nem gondoskodnék ezen határozat hűséges megtartásáról, akkor a püspökre, illetőleg a helybeli Ordinariusra, mint az apostoli szentszéknek megbízottjára háramlik át ez a teendő. 17. Ez a határozat minden női szerzet szabályaihoz és constitutióihoz csatolandó és évenként egyszer az összegyűlt összes szerzetesnők előtt honi nyelven föl kell olvasni. A szerzetesek congregatiója bíboros tagjainak 1913. jan. 31-én a Vatikánban tartott teljes üléséből kifolyólag a congregatio titkára e határozatot bemutatván 0 Szentségének, X. Fiúsnak, a szentséges atya azt egészében jóváhagyni és megerősíteni kegyeskedett s egyúttal közlését is elrendelte, hogy mindazok, a kiket illett, pontosan megtartsák. Ezen határozattal szemben minden más ellenkező határozat érvénytelen, még ha külön említést érdemelne is.» Róma, 1013. febr. 3.

1 Ezt a határozatot az jellemzi, hogy részben az Ordinariusokon is, de főleg a szezetesnőkön könnyít, mert a régebbi szigort több tekintetben enyhíti és a lelkiismereti szabadság nagyobb biztosítására törekszik. E végett különösen arról gondoskodik, hogy megfelelő számú gyóntatok álljanak a szerzetesnők rendelkezésére és egyáltalán nagyobb szabadságuk legyen a gyónás végzésében, de másrészt a clausurára is tekintettel van, hogy a lelki tisztaság és összeszedettség megóvása végett ne kelljen nekik sokat érintkezniük a külső világgal. Hogy a régebbi törvényeket is röviden megemlítsük, a trienti zsinat (sess. 25. de regül. cap. 10.) a rendes gyóntató mellé rendkívülit rendelt, ki évenkint kétszer vagy háromszor jelenjék meg a zárdában. XIV. Gergely 1591-ben elrendelte, hogy a rendes gyóntató hivatala három évig tartson és ne tovább. XI. Kelemen pedig 1708-ban azt rendelte, hogy a rendes gyóntatónak nem szabad a rendkívülit működésében gátolnia és azért vele egyidőben nem szabad gyóntatnia, sőt akkor még a zárdában sem szabad megjelennie. XV. Gergely (constit. Inscrutabili 1622.), X. Kelemen (constit. Superna 1670.) és XIV. Benedek (constit. Pastoralis curae 1748.) szerint az apáczák csakis a helybeli Ordinariustól az ő számukra •>