Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre
Dr. Schermann Egyed: X. Pius pápának újításai a szerzetesjog terén
2. A kéziratok tulajdonjogára vonatkozólag pedig a congregatio 1913. júl. 13-án kijelentette, hogy sem az ünnepélyes, sem az egyszerű fogadalmas szerzetesek, kik fogadalmuk tartama alatt valamit írtak, nem rendelkeznek annak tulajdonjogával, úgyhogy elajándékozhatnák vagy bármi czimen elidegeníthetnék. 1 Erre nézve előbb nagy véleménykülönbség volt a kánonisták közt, mert egyesek minden kéziratot mint szellemi terméket s így mint szellemi dolgot, akár sajátja az illetőnek, akár idegen kéz irása, egyszerűen kivettek a szegénységi fogadalom alól ; mások csak az illetőnek sajátkezű iratait vették ki ; ismét mások, mint pl. Biederlack, minden kéziratra nézve azt állították, hogy a szegénységi fogadalom tárgya s így nem idegeníthető el. Biederlack eléggé meg is czáfolta az ellenkező véleményeket, de mivel hivatalos nyilatkozat nem létezett, a dolog nem volt egész biztos. Most tehát ez a kérdés is el van döntve. Ez a döntés az ünnepélyes fogadalmasokra nezve a dolog természeténél fogva nem is okoz semmi nehézséget, mert hisz az ilyenek elveszítették birtokjogukat meglévő vagyonukra nézve és a birtokszerzés jogát a jövőre nézve. Ellenben az egyszerű fogadalmasoknál azt kellene gondolni, hogy mivel ők gyökeres birtokjogukat megtartják és csak szabadon nem rendelkezhetnek birtokukkal, azért csak törvénytelenül idegenítik el kézirataikat, de nem érvénytelenül. És íme a congregatio a pápa jóváhagyásával kijelenti, hogy nincs tulajdonjoguk kézirataikra. Azonban megjegyzendő, hogy nem minden kéziratról mondja ezt a congregatio, hanem csak a fogadalom letevése után készített kéziratokról. Tehát az egyszerű fogadalmasoknál úgy áll a dolog, hogy a fogadalom letevése előtt készített kézirataiknak tulajdonjogát továbbra is megtartják, ellenben a fogadalom letevése után készített kézirataiknak tulajdonjogát meg sem szerzik, mert a fogadalom tartama alatt minden szerzetes, akár ünnepélyes akár egyszerű fogadalmas, az ő személyes szorgalmának minden gyümölcsét nem magának szerzi meg, hanem szerzetének, amelynek a professióban átadta magát. Az intézet eltartja a szerzetest, ő pedig nem magának dolgozik, hanem intézetének. Ha tehát a fogadalmas szerzetes bármi módon elidegeníti kéziratait, érvénytelenül cselekszik és igazságtalanságot követ el intézetével [szemben, úgyhogy visszatéríteni tartozik, ha elöljárói el nem engedik neki tartozását.
