Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Strommer Viktorin : Guzmics Izidor mint theologus (II.)

tudjuk teljes bizonyossággal eldönteni. Az akkor érvényben lévő Ratio értelmében Guzmics két éven át tanult philosophiát. A logikát 1807/8ban Pannonhalmán tanulta,

1 s tanára — mint ezt Sörös Pongrácznak egy adatából joggal következtethetjük

2 — Tóth Farkas exjezsuita volt. A physikát az 1808/9. tanévben Győrött végezte, de ottani tanárát nem ismerjük. A pesti egyetem hittudományi karán, hová 1812-ben került Guzmics mint hittanballgató, az akkori mostoha viszonyok között nem volt bölcseleti tanszék.

3 Guzmics tehát mint logikus és physikus tanult philosophiát. Figyelembe véve azonban azt, hogy a Ratio e két év alatt más, elég terjedelmes anyag elvégzését is megkivánta, úgyhogy a logikusok és physikusok mai középiskoláink VII. és VIII. osztályának léleltek meg, e két évi philosophia-tanulás nem jelentett valami nagyot. Nem tanítottak itt igazában szaktudományt. «A tárgyakat tudományosabb színvonalon adták ugyan elő, mint a gymnasiumban, de azért mégis inkább csak az általános műveltség szélesbítésére czéloztak».

4 Ezek az adatok csak annak a több-kevesebb bizonyossággal való megállapítására adnak elegendő támasztékot, hogy e két év alatt alapos s a theologia tudományos műveléséhez elegendő bölcseleti ismeretre szert tenni nem igen lehetett, de a philosophiai iskolázás szellemét illetőleg inkább sejtelmekre s Guzmics munkáiból vett távolabbi s épen azért nem is döntő következtetésekre vagyunk utalva. így például, tekintve az az időtájt az előző korok nagy eszmeáramlatainak (csak a két közvetlenül megelőzőt, a febronianismust és a josephinismust említjük) hatása alatt az igazi kath. szellemnek széleskörű, az egészen jóindulatú egyháziakban is nagyfokú meggyengülését s ezzel kapcsolatban a szolid hittudománynyal összeforrott scholasztikának népszerűtlenségét és lebecsülését, már eleve sem látszik valószínűtlennek, hogy Guzmicsnak a philosophiába való bevezetése nem történt a hamisítatlan scholasztikának kedvező szellemben. Ha pedig Guzmics irodalmi hagyatékát nézzük, ezt az óvatos tartózkodást félretéve, már határozottabb ítéletre is van okunk. Úgy bánni a scholasztikával s úgy, azzal az üde naivsággal beszélni róla, a hogyan ezt Guzmics 1 Zoltvány L. Irén : Guzmics Izidor életrajza. Budapest, 1884. 33. 1. 3 Sörös Pongrácz : A pannonhalmi főapátsági főiskola története. (V. ö. A pannonhalmi főapátsági főiskola évkönyve az 1910—1911-iki tanévre, 131. 1.) 3 Mihályit Ákos dr : A papnevelés története és elmélete. Budapest, 1896. I. köt. 368. 369. 1. 4 Acsay Ferencz : A győri kath. főgimnázium története 1626—1900. Győr, 1901. 366. 1.