Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre
Dr. Balogh Albin : Adalék a magyar pénztörténethez I. Károly idején
már nagy értéket képviselt, ha nem vesszük is kis holdját egy márka értékűnek, hiszen az ilyen telepítés rendesen eléggé míveletlen vidéken történik. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy ha a helyi körülmények úgy kívánták, a terménybeli (gabonában, állatokban) adózást is csökkentették («munera utpote posse»), részben fölmentették őket alóla és ha a fundus nem volt integer, pl. mint zsellérnek csak háza volt, földje nem : alig fizetett valamit, Visken, Huszton, Técsőn, Hosszúmezőn mindössze három p on dust, nehezéket, alig többet, mint ugyanannyi garast 1'50—1"60 koronát. 1 Igaz, hogy helyzete jobbágyi, bár végrendelkezési joga, külön birája és maga választotta papja volt : 2 a szabad költözés a régi jobbágytól meg nem különböztette, mert az is szabadon költözhetett, s ekkor eladhatta a házát, bár viszont valami (Kőszegen pl. 12 dénár) illetéket fizetett. 3 Különben a telepesszolgáltatások a jobbágyi szolgálmányoknak megfelelően úgy is csak akkora mennyiséget mutatnak, hogy a földbért is beleértve, a későbbi törvényrendelte Tcilenczedet ismerhetjük föl bennük, — mely a kiváltságos népeket nem tekintve — egységes jobbágyosztálvlyá tette a régi jobbágyot meg az új telepest. És ha ezzel összehasonlítjuk az Árpádok korának viszonyait, mikor egy földmívesszolga termésének felét, illetve kétharmadát volt köteles urának beszolgáltatni: éppen a jobbágy javára történt átalakulás a szembeszökő. Mert soknak nem mondhatjuk pl. a kuncfalvi telepesek szolgálmányait, hogy — egy fertő föld béren kívül — évenként egy-egy család (hospitium) adjon két tyúkot, egy köböl zabot, két kalácsot és az egész község két kövér sertést ; 4 a minthogy nem túlságosan nagyok a bogáti, karai, tepeji, szamárkúti, tardi meg radi népek terhei sem, a kiknél egy telek után 2 pensa banálist — bizonyára somogyi márkáról lévén szó : 16 garast vagyis budai mérték szerint 1 fertőt — fizetnek, azonkívül a három ünnepen szokás szerint ajándékot (exenia) : bárányt, kalácsot, tojást és a mikor az apát jónak látja — persze csak egyszer évenkint -— 20 telek után egy rideg marhát, két köböl zabot, két kenyeret meg egy jókora (bonum) tyúkot ; ezekhez járul a robotmunka. 0 1 Fejér : Cod. Dipl. VIII/3. 353—356. ; Anjoukori Okmánytár. II. 518. * Fejér : Cod. Dipl. VIII/3. 142. ; Anjoukori Okmánytár. I. 644. 3 Fejér : Cod. Dipl. VIII/3. 279. * Fejér : Cod. Dipl. VIII/3. 141—142. 5 A phalmi sz. Benedekrend története. II. 383. (Az Anjoukori Okmánvár III. 317. hibásan közölte.)