Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Balogh Albin : Adalék a magyar pénztörténethez I. Károly idején

Ilyen körülmények között természetesen nagyon nehéz a helyzet márkára és a márka részeire (lotho, pondas) vonatkozóan a megfelelő pénzérték megállapítása ezüstben is és még inkább aranyforintban (mely állandó). A pápai tizedszedők ugyan budai márkára vagy épen aranyforintra reducálják a különféle számí­tásmódokat, de csak az összegezésnél, úgy hogy az egyes pénz­nemek értékét vagy legalább egymáshoz való arányukat a legtöbb helyen lehetetlen meghatározni. Itt-ott mégis találunk útbaigazítást ; igaz, hogy inkább csak nemleges eredménynyel, a mennyiben a hivatalos árfolyammal szemben a folyton ingadozó tényleges viszonyokat világítják meg. így pl. megtudjuk, hogy 1332 és 1337 között az aranyforintot nem 16, hanem 20—24 garasban számították át. 1 1338—1342. azonban már változott a helyzet. A hivatalos árfolyam nagyjából megfelelt a tényleges viszonyoknak : az aranyforintért átlag 15—15V2 garast kellett fizetni, ha új volt az ezüstpénz, 2 de 18 darab is ráment, ha régi volt a garas. 3 A két véglet között azután állandó az ingadozás. Hasonló, de talán még zavarosabb a helyzet a garas és a dénár viszonyánál. És itt mindjárt meg kell jegyeznünk, hogy a mikor garasról van szó, nem kell épen ezt a pénzfajtát értenünk, hanem legtöbb esetben dénárok megfelelő összegét. A régi pon­dus «in pondéré» megmarad ugyan még egy időre súlymértéknek, de mint számlálási összeg átengedi a helyét a garasnak. Igen érdekes példáját találjuk ennek a tizedlajstromok 412. lapján, a hol a szerémi főesperességben egymás mellett van ez a két meghatározás : VII. banales pro grosso és VII. banales pro pondere. Mint ilyen számlálási összeg 6—7 banális, illetve széles bécsi dénár összeget jelenti 4 és tudjuk, hogy a hivatalos árfolyam is hat dénárban szabta meg a garas egyenértékét. Kisebb dénárok­nál persze többet kellett számítani a garasra : így az erdélyi parvusokból átlag nyolczat, 5 a pécsi egyházmegye kis dénáraiból, 1 Momenta Yaticana Hungarica 405 : «sciendum, quod aliquando XX XXI et XXII et XXIIII (talán csak XXIII !) grossi currebant pro uno floreno, prout toti regno constat et sic computati sunt floreni predicti pro XX. grossis. 2 Monumenta Yaticana Hungarica. 431—432. s U. o. 4 Monumenta Vaticana Hungarica. 91, 181, 411, 414, 417. 5 Monumenta Vaticana Hungarica. 91.

Next

/
Oldalképek
Tartalom