Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Balogh Albin : Adalék a magyar pénztörténethez I. Károly idején

A legáltalánosabb számítási rendszer

1 a budai volt. Ámde ez sem egységes. A súlymérték körülbelül 245 grammot nyomott ugyan,

2 de mikor a pénzeknél budai márkáról van szó, rendesen más mértéket kell rajta értenünk, még pedig kétfélét : az egyik a marca fini argenti, finom (természetesen nem tiszta) ezüstmárka, melyet Károly király rendeletei 64 garassal, illetve 4 aranynyal vesznek egyenlőnek ;

3 a másik pedig az 56 garasos marca pagamenti * mely hovatovább katexochén budai márka lett.

5 De a budai márka mellett az ország egyes vidékén számos más márka volt szokásban. Ezek közül : a váradé finom ezüstmárkára 66 garast számítottak, a szegedi és szerémï

1 márkára 60 « « az erdélyi finom ezüstmárkára

8 kb. 54 « « 1 Számítási rendszer = computus, numerus, ratio, liga — pondus. De úgy látszik, liogy a pondus magát a súlyt jelentette (erre mutat a ponderis gravis és ponderis levis megkülönböztetés is : Történelmi Tár 1908. évf. 190 ; Fejér : Cod. Dipl. VIII/3. 507) ; tehát itt tulajdonképen mérlegelésről van szó, míg a többi lassankint számlálási összeggé, fizető márkává alakult. A budai rendszer az igazi magyar (pondus hungaricale) márkarendszer (Történelmi Tár 1910. évf. 316, 361). 2 Legfeljebb akkor szerepel ez a mérték, mikor világosan magát a súlyt kell értenünk, tehát az ilyen kifejezéseknél : pondus in pondere, uncia, lotho stb. vagyis a súlymárka részeinél. A súlymárka ugyanis így oszlik részekre : 1 márka = 4 fertő (quarto) = 8 uncia (obon) = 16 lotho (locto) — 32 sectinus — 48 pondus = 64 kuntinus (quintinus). 3 Ez tehát már első sorban nem súlymérték, hanem számlálási összeg : súlyát Kropf, 196-48 grammban határozta meg (i. m. 241). Szerepel Erdélyben is : Monumenta Vaticana Hungarica I. 118. Alighanem ez a szepesi szászoknál kikötött pondus regale (Fejér : Cod. Dipl. VIII/2. 57—61. 4 A pagamentum jelent összezúzott ezüstneműt is (Takács : A dunai hajózás a XVI. és XVII. században. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1900. évf, 201.) — Alighanem ez a márka értendő a marca argenti communis-, mercimonialis-on is. 5 Monumenta Vaticana Hungarica I. 401 ; súlya Kropf számításai szerint 171-92 gramm (i. h.) 0 Monumenta Vaticana Hungarica I. 41. 7 Monumenta Vaticana Hungarica I. 175, 415—416. Kropf csak általában beszél a kalocsai egyházmegyéről, pedig itt más specialis márka is forgalomban van. Ezzel egyenlőnek veszi a nyitrai márkát ; de itt aligha kell külön márkát fölvennünk, mert olyan adatok, amilyenekre föltevésében támaszkodik, mindenütt előfordulnak, ahol budai márkákban számítanak. 8 Monumenta Vaticana Hungarica I. 17, 118; Kropf i. m. 237—238; Kropf másutt 50 garasosnak veszi az erdélyi márkát (i. m, 247) és csakugyan, van is rá adatunk (Bánííy-oklevéltár I. 110). De alighanem az 54 garasos lesz