Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Balogh Albin : Adalék a magyar pénztörténethez I. Károly idején

A pénzbeváltók (cambiator, campsor) eleinte évenkint megjelentek a községekben, beszedték a régi pénzt és újat adtak érte megfelelő levonás (monetagium, nálunk speciálisan lucrum camerae) ellenében. A nagy ráfizetés miatt azonban mind nagyobb az évenkint kötelező pénzbeváltástól való mentességre törekvés.

1 A szászok a monetagiumot a földbérbe (stb.) beleértve meg is váltották, úgy hogy pénzváltó nem mehetett közéjük.

2 Nemsokára egymás után jelentek meg a királyi kiváltságok, melyek — rendesen bizonyos telek—adózás ellenében fölmentették egyes birtokosok népeit a Jcötelező pénzbeváltás alól.

3 A fölmentések az Anjou-kor elején tovább folytatódván,

4 általános érvényű törvénynyé válik, hogy a mely birtokos (népe) a renovatio (revocatio, innovatio, mutatio) monetae alkalmával nem váltja be a pénzét, félfertónyi collectât fizessen mansiónkint vagyis telkenkint.

5 (A városok lassankint maguk vették kezükbe a polgáraikra nézve a pénzbeváltást és ennek fejében bizonyos összegeket fizettek.)

6 Ez a törvény erejű szokás érvényesült, 1. Károly 1323. évi intézkedésében, mikor e czímen az egész országban minden portára félfertónyi adót, collectât szavaztatott meg azzal, hogy az új pénz perpetuo durabilis lesz, vagyis ezentúl már nem kell beváltani.

7 A perpetuitas azonban nem tartott sokáig, tíz évnél semmi esetre sem tovább. Ez különben külföldön is általános jelenség.

8 1335-ben a pénzbeváltás már ismét kötelező s az Ipoly-féle szerződés e kötelezettséget úgy állapítja meg, hogy minden egész tel1 Hogy mennyit kellett egy-egy jobbágynak beváltani, vájjon minden régi pénzt-e vagy telkenkint meghatározott átlagot? milyen volt e tekintetben a városok helyzete? manap még nem tisztázott kérdés. A valószínűség az, hogy legfeljebb az Árpád-kor elején lehetett nálunk minden régi pénz beváltása kötelező. 2 Fejér : Cod. Dipl. III/l. 443 ; v. ö. Timon Ákos i. m. 236 ; Thallóczy i. m. 27 ; A magyar pénz története az Árpádok idején 37. 3 Monumenta Hungaride Historica VI. 183, 261, 270 : XI. 69, 369 ; XII. 30 ; XVIII. 416 ; XX. 97 ; Fejér : Cod, Dipl. m/1. 132 ; IV/1. 68 (Timon i. m. 227.) 4 A pozsonyiak mentessége (Fejér : Cod. Dipl. VIII/2. 475.) s Kovachich i. m. 133 (decr. Andreae III : anni 1298. 39. §.) 6 L. föntebb Trencsén, Báth, Pécs Szerém stb. városoknál ; Thallóczy i. m. 70—71. 7 L. föntebb 111. 1. Csakis ezzel kapcsolatban érthető világosan a bátori jobbágyok mentessége fertonum regalium çt etiam Camerarum seu pretextu inonetarum regalium dicationibus (Fejér : Cod. Dipl. VIII/3. 409.) 8 Luschin i. m. 228—229.