Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Balogh Albin : Adalék a magyar pénztörténethez I. Károly idején

tásnál pedig átlag egy harmadot vontak le a kamara javára, a mennyiben egy márka (nagyjából 245 gramm) ezüstből (eleinte tizennégy, majd pedig és) rendesen tizenkét pensa pénzt, dénárt vertek ugyan, de a beváltónak egy márka finom ezüstért csak (tíz, illetve) nyolcz pensa pénzt adtak.

1 A bányászatból származó jövedelem egy része így onnan is befolyt, a hol a bányák idegen kézre kerültek.

2 A megmaradt bányákat Károly a kamarák szerint csoportosítva bérbe adta.

3 Kamara volt Erdélyben, Kolozsvárott vagy talán ïnkàbb Gyulafehérvár ott,

4" Fejér, Hunyad, Kis- és Nagy-Küküllő, Belső Szolnok, Doboka és Kolozs vármegyékkel — a szászok számára (Besztercze meg) Szeben volt a középpont — SzomolnoJcon Szepes, Űjvár, Sáros, Zemplén, Ung, Borsod meg Hevesújvár megyékkel, Körmöczbányán Pozsony-, Nyitra-, Trencsén-, Zólyom-, Bars-, Hont-, Nógráddal s hatásköre kiterjedt Pestmegye (váci) meg Komárom dunáninneni részére is ; Dunántúl Pécsett volt kamara Baranya, Tolna, Somogy meg Zala számára, délebbre pedig Szerém városában (Szent Irén, Száva Szent Demeter, a mai Mitrovicza mellett)

5 Szerém, Valkó, Bács meg Bodrog vármegyékkel.. A többi vármegyék közül Pest, Pilis, Fehér, Esztergom meg Komárom dunántúli része az (ez időtájt talán már egyesített) esztergom-budai

Q> a felső Tisza-melléki'ek a szatmári (nagybányai), a Maros felé esők pedig a váradi kamarához tartoztak.

7 A Délvidék számára talán. 1 Tört. Tár. 1911. 7, 1'2, 24: deer. Car. 2. §. 2 Minden ezüstöt természetesen még sem vertek pénzzé : elég volt az is, hogy ad finandum, kiolvasztásra elvitték a királyi házba s ott a kamaraispán pecsétjét ráütötték, sőt a kamaraispán egyenesen arra kap fölhatalmazást, hogy ólmot s egyéb, a bányászathoz szükséges anyagot, aranyon vagy ezüstön szerezzen be ; de kivinni az országból, vele kereskedni vagy épen verni belőle nem volt szabad (Chempelényi Endre szerződése 15., 14. és 16. §§.) Ugyanez áll, de még nagyobb mértékben az aranyra, itt inkább csak a próba kötelező a királyi háznál. (Tör. Tár. 18.) 3 A bérbeadás maga nem új dolog ; 1. Szekíu i. m. 5. (Eckhart : A királyi adózás története Magyarországon 1323-ig. 60. s kk.) Új a bérbeadás rendszeressége. 4 Csánki Dezső : Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. V. 315.* Monumenta Vaticana Iiungarica. I. 97, 103. 105 és 113—114. 5 Csánki i. m. II. 239. ; Thallóczynál egy helyütt Szörénynek írva (i. m. 159.) o Tört. Tár 1911. 35. ; Thallóczy i. in. 63, (Okleveles Függelék) 159. Do alighanem más megyék is tartoztak idç : Gömör pl. sehol sincs említve. 7 Anjoukori Okmánytár. III. Q95. ;. Csánki i. m. I. 469.