Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Sörös Pongrácz : Guzmics Izidor az 1832—1836-i országgyűlésen

fölkiáltás, mely a javaslatot eredeti szövegében akarta fönntartani. Panaszosan említi, hogy korábbi «vitézei» közöl sokan hallgattak vagy ellenkeztek is. Igazi támogatója csak Szabó Péter volt. Ez szót emelt és jogfosztásnak mondta, ha a pannonhalmi főapátnak máshova s nem egyenesen a pápához kellene folyamodnia. Egyéb bizonygatása mellett végül azt találta mondani, hogy Guzmics kérelmének elég támogatására szolgál az is, hogy előadását a káptalani követek hallgató megnyugvásukkal helybenhagyták. Erre azonban megmozdultak a káptalaniak és Dellinger úgy nyilatkozott, hogy kénytelennek érzi magát mindazokra, miket a bakonybéli apáttól hallott, azt kijelenteni, hogy palam negasse sufficiat. Ez ugyan, hogy egyebet ne mondjunk róla, elég silány ellenbeszéd volt, mindamellett a káptalani követeknek jobb oldalon ülő része : mindnyájan kiáltással csatlakozott a tagadáshoz.

1 Guzmics ajánlata megbukott, a többség a legátus natus betoldással módosított javaslatot fogadta el.

2 És ez nem volt elég, hanem Guzmicsnak még személyi kellemetlensége is támadt az ügyből, mely egyesek lelkében, félreértésből, rosszakaratból oly emléket hagyott, mely még Guzmics hithűségét is gyanússá tette. Mikor 1835-ben Guzmicsnak az Egyházi kormány czimű dolgozata miatt megindult a vita és a folytatásokban kiadott, akkor egészében meg sem jelent munka alapján vádolták, hogy a pápát nem is említi, az áldozópapokat egyenlővé teszi a püspökökkel, az imént ismertetett beszédét is bizonyságul hozták föl, hogy Guzmics e tekintetben a múltban sem érzett, nyilatkozott helyesen. Guzmics maga is utal rá egyik későbbi, 1837 február 27-én Toldy Ferenczhez intézett levelében, hogy országgyűlési fölszólalása okozta a fölfogása tekintetében támadt kétséget. «Beszédem, írja, mely rosszul értetett, rossz néven is vétetett, mintha én különbséget a püspök és presbyter közt nem ismernék. Pedig én olyan igen catholice érzek e dologról, minél jobban a tridenti zsinat sem szólhatott.»

3 1 1832. esztendőben rendeltetett magyar ország gyűlésének jegyzőkönyve, VIII. 113. 1. 3 Nem pontos tehát a pannonhalmi konvent, mikor 1836 július 16-án bizonyos ügyre kimondták, hogy a szentszéktől iudicium delegatumot kérnek, cum.... ius archiabbatiae ad sedem Romanam sine ullo medio appellandi etiam in regni comitiis anni 1832/36. palam enuntiatum fuerit. Protocolluin actorum conventus Sancti Martini 1816—1841. 320. 1. 3 Zoltvány, id. m. 311., 319. 1.