Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre

Dr. Zoltvány Irén : Harcz nemzeti nyelvünk tisztaságáért

egyebek közt azt ajánlja, hogy borotva helyett kaezor, patak helyett csermely, kaszárnya helyett hadoncztanya stb, szókat használjunk, több esetben észre sem véve, hogy a tőle ajánlott szó maga is jövevényszó. Vagy hogy egy újabb nyelvtisztítót említsünk : szintily szélsőséges fölfogást hirdetett Vajda János, a kiváló költő, a ki Magyarság és nemzeti önérzet cz. művében (Budapest, 1896.) minden idegen elemtől ment, szűztiszta magyar nyelvet követelt. Különösen azonban a Kazinczy korabeli nagy nyelvújítás korában voltak sokan, a kik nyelvtisztító hevületüket olykor szinte nevetséges szó faragásokkal akarták kielégíteni. E téren később, mint tudjuk, Bugát Pál ragadta el valamennyi társa elől a győzelmi pálmaágat, a ki Természettudományi Szóhalmazában (Buda, 1844.) a maga alkotta «szócsíntani» szabályok szerint negyvenezer műszót állított össze, köztük mintegy ezerre rúgó saját gyártmányát, a minők pl. a hirhedt : hamany, iblany, büzeny stbelF. Nem csoda, ha e túlzásig vitt nyelvtisztító törekvések fölkeltették a visszahatást, különösen a tudományok körében használt műszavakra nézve, úgyhogy továbbra is a nemzetközileg szentesített idegen műszavak maradtak forgalomban. S valóban el kell ismerni, hogy a szakirodalmakban számos oly tudományos fogalom van, melyet a legnagyobbrészt görög és latin elemekből alkotott műszavakkal röviden és minden szakembertől megérthető módon fejezhetünk ki, míg ellenben teljesen egyértékű, szabatos magyar műszót hiába keresünk helyettük. Olykor még jelzős alakban is kénytelen a szakember idegen műkifejezést használni, mint pl. normativ aesthetika, psychophysikai parallelismus stb. Sőt ugyanezen okból nemcsak a szorosan vett szakirodalomban, hanem a köznyelvben is akárhányszor ilyen idegen műszókat vagyunk kénytelenek használni. Ilyenek pl. a vallási téren újabb áramlatokat jelző : modernismus, integrál katholicismus ; vagy pl. a szintén újabbkeletű: futurismus, impressionismus, aviatika stbeif. szavak, melyek a nyelvtisztaságra törekvőknek társalgó beszédében is kénytelen-kelletlen gyakran előfordulnak. Van azonban olyan eset is, hogy a tudományos fogalmat kifejező idegen műszó maga is határozatlan értelmű. Ilyen pl. az apperceptio szó, melyet Leibniz óta maguk a bölcselök is különféle értelmi árnyalattal használnak. Vagy ilyen szó pl. az intuitio} 1 Ez utóbbira nézve 1. a pannonhalmi Évkönyv mult évi kötetében (<}—124. 1.) Várkonyi Hildebrand tanulmányát : Intuitio a régi és az új philosophiában.