Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában

Világítsuk meg ezt az ellentétet azáltal, hogy a subjectivot szembe­helyezzük igazi ellentétével, az objectivval s látni fogjuk, hogy a subjectiv és objectiv képzetsorok közé egy harmadik fajta szúr­ható: ez a személyi, vagy másként typïkus. Benedetto Croce épen azt a módját nevezi az ismerésnek az intuitio nevén, melyben a szemlélés módja s ennek következtében a tárgy is erősen individuá­lissá lesz. A személyiben (typikusban) van tehát valami tárgyi elem, van benne általános, hiszen minden ismerésben kell univer­salenak lennie ; csakhogy ez az általános különös, concrét formát ölt; sem nem singularis, tehát nem subjectiv, sem nem tisztára általános. Braun és Simmel szerint tehát az intuitio nem más, mint a tárgyinak, a szaktudományosai! szükségképinek tükröződése valamely alanyban ; attitude a világgal szemben, melyet alanyi és tárgyi összetevők egyaránt meghatároznak s a mi értékes ismerést nyújt. Főereje az ily világszemléletnek abban áll ama, hogy nem tükrö­zése akar lenni a világnak, hanem jelentése ; a szétszórt, a szak­tudományokból töredékesen magyarázott létet egységbe foglalja, egy elvből vezeti le. Ez az egységesítő ösztöne gondolkozásunknak: az intuitiv világnézet-elemeknek végső magyarázata. «Als dunkles, ahnendes Gefühl ist die grundlegende Einheit (der Welt) stets in der Menschheit lebendig gewesen : alle Mystik sucht diese Einheit im Erlebnis zu erfassen.» (Braun, Philosophie des Schaffens. 25. 1.). Tagadhatatlan, hogy ebben az elméletben, mely nagy hatá­rozottsággal mutat rá gondolatvilágunk psychologiai kiindulópontjaira, csakugyan van igazság. Nagyon világos előttünk, hogy a philoso­phia története csakugyan typusokat mutat fel, a gondolatkiala­kulás elütő rendszereit s a typikus világnézetekben mindig együtt van a tárgyi igazság valami magva (spiritualismus, materialismus, monismus, Pluralismus), meg a bölcselő eleven, érző egyénisége. Azért ajánlja Eveken, hogy a «gondolatrendszerek» (Denksysteme) nevét «életrendszerekkel» (Lebenssysteme) cseréljük fel. 1 A nehézség nem is az ismeretfejlődés alanyi elemeinek elismerésében s hang­1 Eucken bölcseleti rendszere az élet gazdagságát s elsőségét vitatja az egyoldalú ismerőmunka felett. A philosophiát, cíZclZ cL világnézetet ne keres­sük egyoldalú theoretikus vagy praktikus rendszerekben, ezek csak a világ­nak egy darabját adják nekünk ; keressük inkább egy életfolyamat egészében, mely a részleteket egységbe foglalja s a töredékek helyett egészet ad. Ezt az egészet adni a philosophia feladata. (Der Kampf um einen Geist, Lebensinhalt. H. kiadás. Leipzig 1907. 333. 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom