Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre
Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában
elvont fogalmai. A természettudós nagy fáradsággal, «discursive» állapítja meg az atom fogalmát: ugyanígy jár el Bergson is, mikor az intuitióról ír. Ezt a fogalmat úgy nyerte, hogy kiindult a tapasztalásnak, érzéki szemlélésnek abból a tulajdonságából, hogy az a tárgygyal közvetetlen érintkezésbe lép, vele bizonyos tekintetben «egybeolvad». Innen továbbhaladva, az elme munkájának is abban kereste tökéletességét, hogy egybeolvadjon a tárgygyal, az ismerés közvetlenségét s az ismerettárgy egyedi teljességét megőrizze. A mi az érzéki megismerés sajátos tökéletességét teszi, azt (a közvetlenséget) származtatta át az ész munkájára is: az intuitio nála nem más, mint a tapasztalás fogalmának kiszélesítése s az ész birodalmába való beerőszakolása. Az intuitiv tudat nem volna egyéb, mint tapasztaló ész — szemlélő intellectus. Az ilyen fogalomnak megalkotása pedig az észnek, csakhogy nem a kritikus észnek, hanem az üres speculatiónak alkotása. Egymásnak ellenmondó jegyekből összetéve alkot új metaphysikai fogalmat. Bergson intuitiója tapasztalatfeletti tapasztalat, ész és mégsem az, szemlélés és mégsem az ; sőt az ész felett állana, «übervernünftiges Organ» volna, a miről, sajnos, nincsen tudomásunk. Látjuk tehát, hogy mennyire az észből (igaz, hogy az értéktelennek felfogott s mindamellett még rosszúl felhasznált észből, speculatióból) származik Bergson egész philosophiája. De nem csupán keletkezésében, hanem a philosophálás czéljának kitűzésében is összefügg az elmével, annak rationális világával, az intuitiós bölcselet. Mert hiszen az intuitio is ismerés akar lenni, még pedig a legtökéletesebb ismerés! Békén meg akar férni a részlettudományokkal is; Bergson, Braun, Keyserling szépen kijelölik számukra a megfelelő területet a philosophia birodalma mellett s mindegyik számára kitűzik az elérendő czélt. Hogyan lehetséges ez a békés együttműködés — ha ész és intuitio kizárják egymást? A tudat csak egy : s ha az intuitiót és az észt szembehelyezzük egymással, akkor vagy különböző tehetségekre kell őket, mint functiókat viszszavezetni, a mi visszaesés volna a tehetségi lélektanba s megbontaná a tudatnak egységét. Pedig a tudat csak egy s ismerésmódja is csak egy. Vagy pedig áll a másik lehetőség, hogy intuitio és ész csak ugyanazon ismerésnek két különböző tökéletességű fokozata — de akkor nem zárhatják ki egymást. Hogy pedig az intuitionisták, kiváltképen Bergson, mennyire közel járnak az intellectuális ismerésmódhoz, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az intuitiósok minden tiltakozása ellen is,
