Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Sörös Pongrácz : Pellérdi Péter levele Báthory Zsigmondnak Szinánbasán aratott győzelméről

csinos kiállítású, kisnegyedrétformájú, mindössze 6 számozatlan levélen nyomott füzet; ennek la) oldala a czímlap, 1 b) oldalán van a Bánffyakhoz intézett ajánlás, mely egyszersmind beszámoló arról, hogy jutott Manlius Pellérdi leveléhez, a 2a)—6a) oldalon van a levél szövege, 6b) oldal pedig üres. A kis könyvecskének megmaradt az a szerencséje, hogy kézirata nem veszett kárba : a Pannonhalmán őrzött Guary-levéltárban máig megtaláljuk Pellérdi Péter levelét.

1 Pellérdi levele czímzésében megnevezte azt a főurat, kinek híradását küldte, de Manlius kiadása Nádasdy nevét elhallgatta s a levélíróról sem mond többet, mint hogy nevén nevezi és «vitézlő» jelzővel illeti. Pellérdi Péterről, kit Manliustól kinyomatott levele a magyar irók sorába juttatott,

2 meglehetősen keveset tudunk. A Nádasdyhoz való jó, kegyeletes viszonya talán többre enged következtetni, mint az erdélyi udvarnál támadt összeismerkedés. Úgy látszik, a levélíró a Pellérdi Pellérdi nemes család tagja, melynek ősi fészke a ma is meglevő baranyamegyei, Pécstől délnyugatra eső Pellérd község volt.

3 Ha ebben nem csalódunk, akkor atyafiságos kapocs fűzte ahhoz a Pellérdi Ádámhoz, a ki 1556-ban Nádasdy Tamás nádornak udvarbirája volt s mint ilyen valamely cziráki udvarrész dolgában Cziráky Czirjék ellenében Cziráky Mátyást és Miklóst szavatosukul hívta föl.

4 Pécstől délre sokat pusztított a török s addig, míg 1556 nyarán egyenesen arról hallunk, hogy a «pillérdi mezőn török bégek járnak»,

5 sok keserves napot ért meg ez a vidék s a félelem, pusztítás nem egy lakójának adott ösztönzést, hogy a félelmes, duló ellenségtől messzebb eső, több biztonságot nyújtó vidékre tegye át lakását. Valószínű, hogy a Pellérdiek is így tettek. Egyrészük észak410. 1. — A Magyar Nemzeti Múzeum nyomtatványosztályának növedéknaplójába 1897-ben iktatták be Knauz ajándékát, mely a R. M. K. 272. darabját teszi. 1 A levéltár régi beosztása szerint 1907. sz. alatt őrizték ; most, az időrendben fölállított darabok közt 1595 november 1-énél van. 2 Szinnyei : Magyar irók élete és munkái, X. 727. 1. 3 Nagy Iván : Magyarország családai, IX. 205. 1. 4 Nagy Imre : A Vezekényi nemzetség és a gróf Czirákyak, Turul, 1883. 64. 1. 5 Szalay : Négyszáz magyar levél a XVI. századból, 196. 1.