Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre
Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában
dületű odafordulás a tudatélet titokzatos, mély bensőségei felé, megtermi korunk jellemző philosophiáját : Bergson intuitivismusát ? Nehéz-e ily körülményekből megérteni ennek az uralkodó gondolatmenetnek azt a hajlamát, hogy vezető gondolatait majdnem mystikus területekről kölcsönzi ? Amint az eleaták merev léttanára Herakleitos felelete a tiszta mozgásban feloldódó lét metaphysikája volt, úgy tanítja Bergson is az önmagából sarjadó világmozgás rendszerét, s a rendszer alapja az intuitio. A száraz ész helyett, mely szerinte meghamisítója a világ gazdagságának, üde valóságának, az ösztön, az érzés, a phantasia s a belőlük szövődő szellemi átélés a világrejtély végső megoldója. Euchen (Erkennen und Leben, Leipzig 1912. 17. 1.) klasszikus sorokban foglalja össze az intuitiv világnézet sajátságait: «Ez a gondolkodásmód a mikrokosmost a lehető legszorosabban összefűzi a makrokosmosszal, mindenütt érintkezéseket fedez fel az ember s a mindenség között, kifejlődése által az emberi életet nagygyá teszi s kiszélesíti, ereje az összefoglaló meglátásokban van, csúcspontja a művészi intuitióban, mely megszüntet minden távolságot az alany s a tárgy között; az életnek pedig megadja a nyugalom és biztonság erős érzését.» 3. Már Eucken idézetéből kitűnik s az intuitiv gondolat belső természetéből következik, hogy nemcsak a philosophia bensőült el az új gondolkodás következményekép, hanem vele a művészet és irodalom hasonló iránya is párhuzamos. 1 Tulajdonkép Taine szabályát a környezetről oda kellene általánosítanunk, hogy nemcsak a korszellem hat a philosophiára, hanem megfordítva is : alább fogunk említeni művészeket, kikre Bergsonnak elhatározó befolyása volt. Mégis tény, hogy az új bölcseletnek megvolt az alapja a mult század utolsó évtizedeinek szépirodalmi és művészeti mozgalmaiban. A fin de siècle ismét termékenynek bizonyult. «Általában — jegyzi meg Wilhelm Jerusalem (Einleitung in die Philosophie, 5— c. Wien, 1913, 228. 1.) — a művészetben egy új romantika törekszik az életet művészileg kialakítani és elmélyíteni.» Nietzsche mélyen költői világszemlélete még a régibb források közül való; de azért hatása igen nagy: «Die W Telt ist tief und tiefer als der Tag gedacht». Az irodalomban Ed. Bod a példa rá, hogy az intuitio, mielőtt Bergson trónra emelte volna, már hódított; Rod, mikor a 1 R. Cor : Essais sur la sensibilité contemporaine. Nietzsche, de M. Bergson à M. Bazaillas, M. Claude Debussy. Paris, Falque 1912.
