Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre
Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában
melyet a formális tudományok (mathematika, logika) alkotnak. Van tehát kétféle ismerés : tapasztalati és tiszta ; az első vonatkozik a jelenségekre, a második magára az észre ; de egyikkel sem ismerhetjük meg a Ding an sich-et, a magánvaló dolgot úgy, a mint az tapasztalásunk nélkül s tapasztalásunk előtt létezik. Miért nem? Azért, mert a reális létezőkkel, tehát a magánvaló dolgokkal csupán a tapasztaláson keresztül, a tapasztalás által ismerkedünk meg, itt azonban szükségképen együtt van forma (apriori) és anyag (a posteriori). A dolgokat csak a tapasztaláson keresztül ismerjük meg, reális létet tapasztalás nélkül megismerni lehetetlenség, lehetetlenség pedig azért, mert úgy vagyunk alkotva, hogy csak a föntebbi módon leírt ismerésmódok állanak lényünk rendelkezésére. Ha lehetséges volna a tapasztalás megkerülésével a dolgok tiszta lényegébe hatolni, ismerésünk apriori formáit közvetlenül a magánvalókra alkalmazni, akkor volna lehetséges a rationális metaphysika ; ez az ismerésmód volna pedig az intuitio (Intellektuelle Auschauung.) 1. Külpe (Einleitung 5, 130. 1.) jó szemléltető schémába foglalja Kant ismeretelméletét : Ding an sich JH y ismeretünk anyaga (aposteriori, empirikus tényező) tapasztalati ismeretek (reális tudományok) (apriori, transcendentális tényező) ismeretünk alakja «-« (tudat [Gemüt], érzékiség és elme) szemléleti formák (tér és idő) gondolati formák (kategóriák) tiszta ismeret (formális tudományok). Vagyis intuitiv megismerés nincs, tiszta értelmi szemlélettel mi halandók, nem rendelkezünk, hogy a dolgok belsejébe hatolhat1 Ezzel a tanával ellenkezőt állít Kant akkor, mikor a «tiszta apperceptióról» beszél. Ez a tiszta apperceptio, de még inkább a kategorikus imperativus belső tudatosulása (a lelkiismeret) voltaképen intuitiv ismerések. A rationális metaphysikára vonatkozólag tagadja Kant az intuitiót, de gyakorlati ész bírálatában állítja. Itt is szembe kerül egymással a tisza és gyakorlati gondolkozás.
