Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában

törvényszerűsége megvilágosodjék, nem kell messzire fáradnunk. Itt van például a XVIII. században Wolff rationalis gondolatépülete, de maga az egész XVIII. század gondolkodása is, mely csodálatosan egybehangzott azon kor kiszámított udvariasságával, észszerű művészkedésével, geometrikusán mért kertjeivel, arisztokratikusai! szabatos nyelvével. Szeretik ugyanis a tiszta és világos fogalmakat, a mathematikailag átlátszó rendszerezést. A «homályos» és «zavart» képzetek a legnagyobb philosophiai bűn. Ez a «philosophus század» szelleme. Ez akarta észből levezetni az emberi társadalom fejlődését, megállapítani jogait, néhány általános fogalom segítségével úgy, a hogy Spinoza egy fogalomból kiszőtte az egész világrendet. S ez a philosophia épúgy beleillett a korba, sőt belőle származott, mint bármelyik nyirott és stilizált fa a Sanssouciban. — Viszont Faust és Werther századának kellett jönni, a csapongó képzelet s a szabadon fejlő egyéniségek korának, hogy kifejlődhessék egy valósággal költői philosophia: Schlegel és a romantikusok philosophiája. Ez a bölcselet hatalmas visszahatás a «tiszta ész ellen» ; kivivója az egyén, a lángelme., a szabadság ősi jogainak. Hatalmas rendszereiben adja bizonyítékát az emberi szellem kimeríthetetlen gazdagságának. Schellingnél, Fichténél a világ az énbe olvad; viszont pedig a természet eleven, forró Organismus; fejlődése a művészetben s egy remekmű módjára alkotott vallásban csattan ki. Philosophusok, minő Jacobi, költőknek ihletésétől lelkesek s feltűnik rendszereikben az intuitio, mely fogalom, úgy látszik, a Sturm und Drang korszakok szülötte. — Ezeket az összefüggéseket, melyeknek a XVIII. és XIX. század viszonyai találó példái, végig lehetne kísérni az egész philosophia történetén. Platon például Pheidias ragyogó századának fia s philosophiája csakúgy leheli a plastikus szépség ihletét. A neoplatonismus, ez az elfmomult, aesthetizáló rendszer egy hanyatló és kiélt birodalom elpuhultságából s titokzatos keleti tanok, meg a kereszténység vallási gondolataiból született és szövődött. Innen van a philosophiai rendszeralkotás és a művészeti teremtés közt annyiszor találóan vont párhuzam. 2. Feladatunk most az volna, hogy néhány vonással megrajzoljuk korunknak, mint milieunek a képét, hogy innen következtetést vonhassunk a most uralkodó philosophiára. Mindenesetre napjaink gondolatvilága rendkívül összetett. Nehéz volna ezt a gondolatcomplexumot egypár vonással egységesen úgy összefoglalni, a hogyan ez módunkban áll akár Perikies korával, akár a Mediciek