Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában

halad. «Los von Psychologismus» is lehetne a jelszava és tagadhatatlan, hogy a logikai törvényszerűségek érvényességét és valódi természetét sokkal jobban ismeri ez az irányzat, mint a psychologisták sekélyes élményphilosophiája, a kik, élükön Mill Stuart-tel és Hume-mal, az igazságok érvényét s minden logikai mozzanatot az átélésekből iparkodtak bevezetni. Egy igazi, nagy probléma azonban továbbra is fennmaradt azután, hogy szakszerűen szétvált egymástól a logika s a psychologia területe s elkülönödtek kutató módszereik. Ez a probléma ott merül fel, a hol a logika és a lélektan kapcsolódási pontjait találjuk. Hogyan szövődik be az egyéni tudatba az általános logikai igazság? Hogyan valósul meg az empirikus psychében az igazságok elvont érvényessége ? Hogyan lehet az igazságot átélni ? Ez az a pont, a hol megint az intuitio merül fel, mint az igazán értékes ismerés logikai forrása, mint oly actus, mely közvetít lélek és igazság között s mely biztosítja, vagy szüli a logikai értéket; nemcsak elismeri azt, mint az evidentia psychologiai mozzanatát, hanem a logikai érték egyenesen belőle következik. E logikus-intuitív elméletek közül első helyre Volkelt intuitionismusát kell tennünk, mert ő a fogalomalkotás belső structuráját vizsgálja s ennek során jut az intuitióhoz. Elmélete az Erfahrung und Denken (1886) és a Quellen der menschlichen Gewissheit (1906) c. művéiben található kifejtve. Az intuitio fogalma nála az E. u. D. VI. fejezetében kerül felszínre (2. rész.), a hol szerzőnk a fogalom-alkotásról tárgyal.

1 Kissé részletesebben kell elemeznünk gondolatmenetét, hogy az intuitio jelentése kellőképen kidomborodjék. A fogalom, ha alkatát tekintjük, egyrészt úgy határozható meg, mint «valamely általánosnak képzete (338)», azaz a fogalomban valami universale, mint ilyen, szükségképen bennfoglaltatik. A fogalom ennek következtében mint valami összefoglaló, egységesítő functio jelentkezik azokra az egyes részletekre vonatkozólag, melyek a fogalom empirikus alapjául szolgálnak, pl. ha e fogalmat alkotom «a háromszög», akkor ez a fogalom egy simultán aktusban összefoglalja sok egyes háromszög képzetének közös elemeit, a háromszögre vonatkozó esetleges tapasztalataimat. Ez az egybefoglalás és egygyégondolás már most az az első alanyi elem, mely minden fogalomban szükségképen bennerejlik. Az összefoglalás azonban sajátságos módon megy végbe. Ugyanis már 1 336. kk. 11.