Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre
Dr. Zoltvány Irén : Szülőföldi és környezeti elemek Kisfaludy Károly költészetében
gyűjtötte. Apja a falusi mester tanácsára a városba küldte iskolába, de mivel csaknem minden osztályt repetáit, már férfikorba lépett, midőn tanulását elvégezte. Egyébként minden tapasztalata, a mit a városból hazahozott, abból állott, hogy az ember ebéd előtt más szemmel nézi a világot, mint ebéd után. Atyja halála után átvette a jószágot, de a gazdálkodást a mesterre bízta. 0 maga nem gyötörte magát semmi gonddal, vagy épen nagy gondolattal, sőt az élet közönséges dolgait is oly rosszul végezte, hogy még a leánykéréstől és a nősüléstől is elkésett. De azért belenyugodott agglegénysorsába. Ha olykor bement a városba megyegyűlésre, ott is, míg a közügyekről tanácskoztak, ő nekifordított háttal bóbiskolt. «A külzavar nem érdekli, se nem olvas, se nem ír, hanem régi phlegmájával üldögél és öregszik». Kisfaludy e rajzában nemcsak Sulyosdi Simonnak egyéni képét nyújtja, hanem egyszersmind a korabeli magyar középosztálynak azt a dologtalan csoportját gúnyolja, mely falusi birtokára vonulva tétlenül pipázza el egész életét. Mint a költő maga mondja: Sulyosdi Simon biographiája ezer olyan képet fest, ki, bár több lármával, szinte annyit cselekszik. De habár typust rajzolt Sulyosdi Simonban, e nehézkes és tunya alakot bizonyára az életből, egykori környezetéből vette. Erre nézve utalhatunk a levélalakban írt Sok baj semmiért czimű novellájára, melynek az elején két iskolatársáról van említés téve. Az egyikről azt a jellemzést olvassuk: «Emlékezel a Perjes nevű fiúra, kit lomhasága s örökös álmossága miatt új Morpheusnak tartván, untalan csipdezénk?» Igaz, hogy ez a Perjes az elbeszélés további folyamában egészen más alakká van fejlesztve, mint Sulyosdi Simon, de talán ez utóbbinak rajzához is Kisfaludynak valamelyik iskolatársa szolgálhatott mintául. Egyébként meg kell jegyeznem, hogy a mintázáson korántsem akarom a másolásnak ama kezdetleges módját értetni, melylyel a rajziskolák ifjú növendékei valamely eléjük állított modellt mindenestől lekópiáznak. Kisfaludy sokkal nagyobb művész volt, semhogy ily primitiv módon alkotta volna alakjait. Neki elég volt egy-két jellemzetes vonás megfigyelése, s eleven képzelete ily vonásokból egész alako kat hozott létre. A környezeti hatás szempontjából szólni lehetne még egyrészt Kisfaludy Károly szemléleti képzetkörének és szóképeinek esetlegesen sajátosnak minősíthető, egy bizonyos vidékterülethez, mondjuk pl. a Dunántúl felső részéhez fűződő tulajdonságairól, másrészt pedig költői nyelvének itt-ott talán fölbukkanó nyelvjárási sajátságairól. 26*
