Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Zoltvány Irén : Szülőföldi és környezeti elemek Kisfaludy Károly költészetében

nemesi élet, melyet Kisfaludy rajzol, rég elmúlt s ma már a sociális újabb áramlatok nagy változásokat, sőt válságokat is idéztek föl a középosztály régi és derűs világában; de azért érezzük, hogy Kisfaludy darabjában ízig-vérig magyar világ tárul föl előttünk, melyet szeretünk s noha a régi világ elmúlt, azért nem idegen tőlünk. Nem lenne teljes a kép, ha a környezeti hatás szempontjából mellőzném Kisfaludy Károly elbeszélő műveit. Valamint a dráma terén vígjátékai fölülmúlják komoly színmüveit, szintúgy az életből merített víg elbeszélései jóval becsesebbek komoly novelláinál, melyek a múltból veszik tárgyukat. Kisfaludy Károly víg elbeszélései körében legsikerültebb alkotása: Tollagi Jónás viszontagságai, tulajdon leveleiből — czímet visel. Ennek tárgyát és tartalmát mindnyájan jól ismerjük. Előre kell bocsátanom, hogy e művének főhőse nem épen eredeti alak. A faluról a fővárosba kerülő s gúny vagy legalább is jóízű nevetség tárgyává tett tapasztalatlan alak régi typusa a külföldi irodalomnak. A «gentilhomme campagnard» alakjával gyakran találkozhatni már a régebbi franczia vígjátékokban s e typusnak egyik kitűnő megtestesítője Molière Monsieur de Pourecaugnac-ja. Hasonlókép a német irodalomban is a «Landjunker, Dorfjunker» alakja közkedveltségű volt, különösen a XVIII. század végén és a XIX. század elején, midőn — mint legújabban Gragger Róbert figyelmeztet rá — Richter József bécsi író : «Briefe eines Eipeldauers über d' Wienstadt» czimű tréfás sorozata megjelent. Ennek nyomán írta Gaal György: A tudós palócz avagy Furkács Tamásnak Mónosbélbe lakó sógor urához írt levelei czimű füzeteit . (1803—4. hat füzet) s mivel Gaal jóbarátja volt Kisfaludy Károlynak, nem lehetetlen, hogy épen ő hívta föl a tárgyra Kisfaludy figyelmét. Nem tekintve ezt az általános typust, máskülönben a Tollagi Jónás költőnknek eredeti alkotása, annál is inkább, mert az elbeszélés második része — Tollagi Jónás mint házas — s a töredékes harmadik rész (Tollagi Jónás mint atya) már otthon, a nótárius falujában játszódik le. Én itt, kitűzött czélomhoz képest, a Tollagi Jónásból csak azon részleteket akarom kiemelni, melyekben szorosabb értelemben vett környezeti elemeket láthatunk. Ilyen Tollagi Jónás lakodalmának leírása, melyet az ő saját szavai szerint idézek : .«Esküvésem még a városban csendesen ment végbe... (Falunkba) haza érvén, házunkat már tele találtuk vendéggel; édes anyám kitett magáért s minden asztal hajladozott a sok sütemény