Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre
Dr. Zoltvány Irén : Szülőföldi és környezeti elemek Kisfaludy Károly költészetében
külföldön tartózkodott, a hol — mint maga írja Kazinczynak — magyar könyveket is csak alig láthatott s mert jó ideig igen nagy mértékben idegen minták után dolgozott. Manapság ugyanis tudjuk már, hogy a német irodalom hatását ki kell terjesztenünk Kisfaludy Károly egész költészetére. A külföldi irodalmak közül általában már a XVIII. század közepe óta minálunk a német hatás jutott vezérszerephez, még pedig legtöbbnyire Ausztrián és jelesül Bécsen keresztül, mint épen Kisfaludy példája is mutatja s mint ez már a földrajzi fekvésnél fogva is egész természetes dolognak látszik. A magyar és német irodalmi érintkezések kutatása során épen napjainkban nagyon szorgalmas munka folyik s csak philologiai folyóiratainkat kell lapozgatnunk és látjuk, hogy alig van egy-egy számuk, mely valami új és olykor meglepő eredményt ne mutatna föl. Heinrich Gusztáv, Bleyer Jakabé Császár Elemér, Gragger Róbert és még mások vizsgálódásai nagyon érdekes megállapításokat derítettek föl arra nézve, hogy régebbi íróink, különösen a XVIII. század végén és a XIX. század elején mennyi mindent vettek át németből még oly müveikben is, melyek eddigelé teljesen eredeti alkotásoknak látszottak. Kisfaludy Károly költszetére vonatkozólag szintén egyre jobban látjuk, hogy igen erős német hatás alatt állott, még pedig nem csupán a német romantikus iskola költői hatottak reá, mint, ezt némi egyoldalúsággal hangsúlyozni szokták, hanem a legkülönbözőbb német irányok képviselői ; így az ú. n. Stürmerek, továbbá a Hainbund-hoz vagyis a göttingai iskolához tartozó Bürger, a sváb iskola megalapítója, Uhland, különösen pedig a Wielandot bálványozö utánzók csoportjából Kotzebue. Lyrájában eleinte Sándor bátyja s a sentimentális Kölcsey nyomán halad, de csakhamar a német költészetet utánozza ; utóbb már önállóbb ugyan, de azért a németes iskola hagyományainak követése végiglen észlelhető lyrai költészetén. Még erősebb a német hatás balladáiban, melyek Bürger, Lessing, Schiller és Goethe nyomán készültek. Ez utóbbinak hatása látható epigrammáiban is. Elbeszélései közül is sokban német nyomon jár. Még inkább láthatni a német hatást komoly drámai műveiben, melyek — még a teljesen nemzeti tárgyúak is — tele vannak a német Sturm und Drang-korszak lovagdrámáinak motívumaival, sőt vígjátékainak olykor még legmagyarabbnak tetsző alakjaira nézve is Kotzebue hatását lehet kimutatni, a kit a vígjáték terén egyenesen Kisfaludy mesterének szoktak mondani. Ez azonban még mindig további vizsgálódást kívánó kérdés.
