Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában

cikkét, — benne egy intuitiós philosophia körvonalai bontakoznak ki előttünk. — A valóság világát ugyanis, olvassuk Paulernál, kétféle módon ismerhetjük meg, úgymint: physikailag és metaphysikailag ; mondhatnók így is : részlettudományos vizsgálódással és philosophikusan. A részlettudományok segítségével történő természetismerés (xaxà pipoç) ugyanolyan, mint a régi ión természetvizsgálók bölcselkedése ; logikai alapon történik, mechanistikus schémákkal. Azok a fogalmak, melyeket a részlettudományok kifejtenek, bizonyára megtalálják és kiemelik a dolgok lényeges vonásait; de, mivel a fogalom csak azt emeli ki a dolgokból, ami bennük állandó és általános, természetes, hogy ezzel az abstractio formáiba való feloldással az egyedi létezők egész tartalmát maradék nélkül megismerni nem lehetséges. Epen, mert a tudomány tárgya az universale, a fogalmi általános : az egyedi dolgokról nincs tudomány Aristoteles szerint.

1 A fogalmi tudás tehát nem tökéletes, adaequat lényegismerés ; sok mozzanat kívül marad a megismerésen, melyek pedig az eleven, gazdag valóság fontos mozzanatai. Ezen a ponton következik az új Aristoteles-magyarázat szerint az a szerep, melyet az igazi metaphysikai ismerés — az intuitio — betölt a valóság teljesebb megismerésében. Az empirikus létezők ugyanis alakból és anyagból vannak összetéve s a forma, ha szorosan vizsgáljuk, egy és oszthatatlan valami,

2 <xxo\iov yàp tó siSoç, melynek ismeretét discursive nem érhetjük el, a lények mibenléte (ez a forma !) oszthatatlan mozzanat, tovább nem fejthető, «intuitiv» adat. Azért kell a metaphysika kiinduló pontjának az élményszerű intuitiónak lennie, mely ezt a formát, az egyedi dolgot alapjában felfogja. «Aristoteles szerint a valóság megértésének titka az, hogy a lény voltaképen az élőlény mintájára gondolandó : nem mint mechanikus képlet, de mint fejlődő, belülről kifelé sugárzó valami, mely evolutiójában felszínre hozza bennrejlő eszmei tartalmát. Ezért hangsúlyozza nyomatékkal, hogy minden megismerlietőnek princípiuma az egység.»

3 A kibontakozó, fejlődő természet életét csak a magunk élményeiből ismerhetjük meg teljesen : vagyis a metaphysika ezen intuitiv ismerése voltakép analogikus megismerés,

4 1 Met. III. 6, 1003. a 14. és XI. 8, 1065. a. 5. Hasonlóképen a «történelmiről» sincs «tudomány», 1. Geyser, Gründl, der Logik, u. Erkenntnistheorie. Münster, 1909. 87. 1. 2 L. Pauler, Magy. Fil. T. Közlem. 1912. 92. 1. 3 U. o. 93. 1. i Boutroux szerint minden tudománynak szüksége van ilyen intuitiókra,