Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Palatin Gergely: A relativitás elvének alapját alkotó Michelson-féle kísérlet

mindezt a megemlített auctorok nem veszik figyelembe, hanem végeredményképen egyszerűen e képletben állapodnak meg : * Latolgatva már most az előzmények alapján a Michelson-féle kísérletre támaszkodó relativitási elméletet, nem tartjuk indokoltnak azt a merészséget, melylyel ez elmélet fő harczosai a klasszikus physikának nevezetesebb alapfogalmait — alapképzeteit — eredeti alakjukból kiforgatni, kivetkőztetni törekszenek. Lorentz az ő contra etiós elméletét tisztán abból a czélból állította föl, hogy a centralis csíkra egyszerű okoskodás útján levezetett képlet (356. oldal) reális megoldást nyerjen ; ámde arra, mint fejtegetésünkből kitűnik, semmi szükség ; mert az első esetre nézve a képletnek igazi alakja nem : l v

2 — C C" hanem : l + y sin

2 r c cos 2 r ez pedig oly kicsi mennyiség, hogy bizton-bátran zérusnak vehető. A második esetben, kimutatásunk szerint igenis szerepel a fönnebbi képlet s hozzá kettős mértékben ; de ép azért, mert csak itt jelenik meg ily alakban, szintén nem fejthető meg azzal a föltevéssel, hogy a testek az aetherben való mozgásuk alkalmával a mozgás irányában megrövidülnének, hisz akkor a homogenisotrop közegnek a föld mozgása irányában kettős törést kellene mutatnia, a mi azonban Rayleigh és Brace-nak ez irányban tett kísérleténél épenséggel nem volt észlelhető. A relativitási elmélet nemcsak tömegcontractióra, hanem ezzel párhuzamosan sajátságos időmeghatározásra is vezetett, mely azonban, a mint azt Gehrcke 1 egyszerű példában ki is mutatja, a relativitási elvvel össze nem egyeztethető. 1913 augusztus 20. Palatin Gergely. 1 E. Gehrcke : Über den Sinn der abs. Bewegung von Körpern. 221. 1.