Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre
Palatin Gergely: A relativitás elvének alapját alkotó Michelson-féle kísérlet
A Michelson-féle interferometernél fontos szerepe van az úgynevezett compensatornak, melynek főként az a rendeltetése, hogy a cohaerens fénysugarak egyikének a planparallel üveglemezen keresztül vezető többszörös útját a másikéval egyenlővé tegye. Abban az esetben, midőn az aether az egész kísérleti berendezéssel együtt absolute nyugszik, vagy vele együtt egyenes vonalban egyenletesen mozog, a compensator föladatának teljesen megfelel, de már nem akkor, a midőn az aether nyugszik, a többi mind mozog. Mindenekelőtt meg kell említenem azt, hogy a kérdésnek teljes megoldása, meggyőződésem szerint, egyelőre még nagy nehézséggel jár; azért nem is fogom azt a végletekig fejtegetni, hanem csak rá akarok mutatni azokra a szempontokra, melyek a kérdés megoldásánál mindenesetre figyelembe veendők. Lássuk először is azt az esetet, a mikor a mozgó interferometer az ismeretes 0°-os helyzetben (1. a 4. ábrát) van ; ilyenkor a 15. ábra szerint az 1-sel jelölt fény15. ábra. sugár először a v sebesség irányával egyenközűen jobbra (j), majd azzal szemközt balra (b) s végre a mondott sebesség irányára merőlegesen lefelé (l) halad a sokszor említett planparallel üveglemezen keresztül. Ugyanakkor a 2-es fénysugár (15. ábra) egyszer fölfelé (/j) és egyszer lefelé (?i) a compensatoron át és ugyancsak egyszer lefelé (?,) a planparallel üveglemezen át teszi meg az útat. Már ez is mutatja, hogy a két cohaerens sugárnak útjai nem lehetnek azono- ig ák r£ U sak a mozgó rendszerben. Jelentsék ezentúl a fönnebb már használt betűk (j, b, l, f) azt az időt, mely eltelik, míg a kérdéses fénysugár a megfelelő
