Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Palatin Gergely: A relativitás elvének alapját alkotó Michelson-féle kísérlet

mint volt a megelőző esetben. E szerint a centralis csík helye nem változik, akár nyugszik, akár mozog is v sebességgel a keresztezési vonal irányában a Miehelson-féle készülék. * Elemezzük Michelson kísérletét még azon esetre nézve is, a mikor az egész, készülék 90°-kal van az előbbi helyzettel szemben elforgatva s így a mozgás iránya most a főtengely irányába esik. Legczélszerűbb lesz most is dolgot némikép visszafelé csinálni, úgy, a mint azt már egyszer tettük. Az l-es fénysugár A

0 pontban (lásd a 12. ábrát) éri el a planparallel üveglemezt, ezen részben áthatol és c sebességgel CCig haladva, itt önmagában visszaverődve, folytatja útját A

3- ig, a mely pontban, az aközben y helyzetig előre haladt planparallel üveglemezzel ismét találkozik, erről 45° szög alatt újra visszapattanva, siet végre a tetszőleges y távolságban elhelyezett messzelátóba. Annak a másik cohaerens sugárnak, mely a megelőzővel majd B

0-nál fog a látszat szerint találkozni, legelőször is A

2 pontban kellett a planparallel üveglemezről visszapattannia, hogy azután a ferdén álló TT fémtükörről visszapattanva, mehessen keresztül az említett B

0 ponton s folytathassa útját a messzelátó objectiv lencséjén át is. Á szemügyre vett két cohaerens fénysugár közül az l-es az. A

0 C = l távolságot c sebességgel : idő alatt futja meg. 12. ábra.