Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Palatin Gergely: A relativitás elvének alapját alkotó Michelson-féle kísérlet

jelentékenyen nagyobb, t. i. 30000 m/sec sebességgel van dolgunk, másrészt, hogy a közeg mozgásának iránya nem esik össze a fény terjedésének irányával. 3. Michelson alapvető kísérlete. A maga nemében páratlan és sok tekintetben fölülmulhatatlan kísérletet gondolt ki Michelson a fölvetett kérdés tisztázására s azt először egymaga (1881.), később Morley társaságában (1887.) a híressé vált interferometerjével keresztül ^ 3 is vitte. 53 """H^""^ A különben nagyon is bonyodalmas készüléknek induló homogen piros fénysugár 45° szög alatt elhe- c lyezett planparallel tükörüveglemezre A esik ; ennek az üveglemeznek mellső fölülete gyengén ezüstözött, M úgyannyira, hogy a ráeső ^ fénysugárnak körülbelül csak 4. 4bra. a fele mehet át rajta, a másik fele 45° szög alatt visszapattan. E két, most egymással .szemben derékszög alatt haladó sugár CC, illetőleg BB fémtükörről visszaverődve, útjukban visszafelé ismét az előbbi planparallel tükörüveglemezre esnek s abban A-nál fénytalálkozási tüneményt hoznak létre. Föltéve, hogy mindkét fénysugár útjának hossza ugyanaz és a visszaverő fémtükröknek a planparallel üveglemezzel szemben teljesen részarányos a helyzetük, vagy más szavakkal, ha a CC fémtükörnek a planparallel üveglemezben látható virtuális képe, RR teljesen egyenközű a BB fémtükörrel, akkor a végtelenre beigazított messzelátóban egyazon hajlású interferentia gyűrűk (Farbenringe gleicher Neugung) voltak láthatók ; a mikor pedig azt a részarányos helyzetet csak kis mértékben is megváltoztatták, az úgynevezett egyazon vastagságú, aequidistans interferentia csíkok {Interferenzkurven gleicher Dicke) jelentkeztek, ha egyúttal a A pannonhalmi főapáts. fôisk. évkönyve. 23 főbb berendezése a következő : Egy cadmium-lámpából F (lásd a 4. ábrát) ki- £ c