Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Palatin Gergely: A relativitás elvének alapját alkotó Michelson-féle kísérlet

rum aevo nostro malorum scaturiginem, firmissime muniatur ani­mus. Non possum itaque reipublicae literariae et clarissimae D. V. de editione huius operis non gratulari, ac una non confiteri, illud meum aestimium, quod sibi vindicarunt conplura illa, quibus pát­riám literaturam cum insigni nominis sui laude ditaverat opera per Theologiam Fundamentalem et Dogmaticam non mediocriter auc­tum fuisse». 1 Annál sajnálatosabbnak tartjuk, hogy ilyen jelentős munkáról a nem is kései utókor majdnem teljesen megfeledkezett, szerzőjéről pedig csak néhány általánosságot tud, néha ezt is rosz­szul. így pl. a különben méltán jóhirű Hurter-féle «Nomenciator Literarius Theologiae Catholicae» ötödik kötetének 907. lapján (3. kiadás, 1912.) mindössze ezt olvassuk Guzmicsról : «Isid. Ladis­laus Guzmics OSB. de monte Pannoniae, Hungarus, n. 7. April 1786. in Jánosfa, professor erat theologiae dogmaticae in suo mo­nasterio (1815), academiae hungaricae sodalis et 1832. abbas de Bakonybél. (f 1. Sept. 1839.) Reliquit praeter varia scripta irenica et ad literas spectantia, lingua patria theologiam christianam fun­damentalem, Jaurini, 1828; theologiam dogmaticam, ib, 1828., 1829. t. 3 in 8.» Classicus példája ez annak, mily kevéssé ismerik Guzmicsot. Olyan theologusoknak, a kik sem tudományos érték, sem a közre való hatás tekintetében nem állják ki a versenyt Guzmics­csal, — erre nézve a Nomenclator magyar vonatkozású dolgai is elég bizonyíték — aránylag bő megemlékezés jut, Guzmicsnak azonban meg kell elégednie a fenti pár sorral, a melyben theologiai munkássá­gának egy jelentős részéről, az Egyházi Tárról s a benne megje­lent nagy értekezéseiről említés sem történik; az unió érdekében írt munkáiról mindössze annyit tudunk meg, hogy ilyenek is van­nak, de még a czimöket sem közlik. Fundamentálisáról és Dogma­ticájáról pedig az áll, hogy ezeket lingua patria, vagyis magyarul írta meg, holott Guzmics nyomtatásban megjelent többi theologiai vonatkozású dolgozatai kivétel nélkül mind magyar nyelvűek, de Fundamentalisa és Dogmaticája az első betűtől az utolsóig — latin. A Nomenclator nem idéz itt forrást, mindössze Guzmics szépiro­dalmi munkásságára czélozva utal jegyzetben a Scriptores O. S. B. 2 156. lapjára. Meg kell állapítanunk, hogy e Scriptores-ben a Fun­damentalisra és Dogmaticára vonatkozó elég vastag tévedésnek 1 Pyrker László levele Guzmicshoz 1831. márcz. 31-ről. Idézve Bitánál, i. h. 689. 1. 2 Scriptores Ordinis S. Benedicti. Vindobonae, 1881.

Next

/
Oldalképek
Tartalom