Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Strommer Viktorin : Guzmics Izidor mint theologus

Guzmics Izidor mint theologus. Első közlemény. I. Ezek a sorok, a mint ez dolgozatunk cziméből nyilvánvalóan kitetszik, Guzmics Izidornak, a mult század egyik legnagyobb magyar theologusának emlékére vannak szentelve. Úgy érezzük, hogy erre a megemlékezésre minden okunk megvan. Guzmicsról vajmi keveset tud a mai nemzedék, s ez a kevés is jobbadán a magyar szépirodalom érdemes, bár nem elsőrangú munkására vonatkozik. Irodalomtörténeti tankönyveink s nagyobb kézikönyveink

1 főleg ez irányú munkásságáról számolnak be, e mellett leginkább még uniós törekvéséről tesznek említést. Figyelembe jöhető életrajzi dolgozatok

2 is Guzmics pályájának ezt az oldalát domborítják ki legjobban. Kivétel e tekintetben dr. Bita Dezső

3 és kivált dr. Zoltvány Irén,

4 a ki Guzmics emlékéhez igazán méltó, jeles munkájában Guzmics egyházirodalmi müveit is nagy alapossággal tárgyalja. Mindazonáltal a theologus Guzmics szakszerű méltatását sem Bita értekezése, sem Zoltvány Irén könyve nem tette fölöslegessé. Bita Dezső czikke, bár Guzmicsot, mint theologust tartja első sorban szem előtt, nagyon rövid és — a mi még nagyobb baj — tárczaszerüen, jóformán csak általánosságban szól tárgyáról. Zoltvány pedig — igen helyesen — megkülönbözteti Guzmicsban az egyházi írót a theologustól, s szép és tanulságos könyvében elsősorban az egyházi iróval foglalkozik. «Én — írja Zoltvány — Guzmicsnak főleg mint egyházi irónak jellemzésére 1 Pintér Jenő : A magyar irodalom története Bessenyei György fellépésétől Kazinczy Ferencz haláláig. Második kötet. Budapest, 1913. 259, 1. 2 Beély Fidél az Egyházi Tár XIV. füz. 355—367. 1. ; Sebők Árkád az esztergomi gimn. 1856/57. értesítőjében. 3 Dr. Bita Dezső : Guzmics Izidor. Egyházi Lapok 1868. I. évf. 682— 690., 739—748. 11. 4 Dr. Zoltvány Irén : Guzmics Izidor életrajza. Budapest, 1884. 400 1.